Az 56 éves Herta Müller regényeiben, prózáiban és elbeszéléseiben a hazátlanok, illetve a hazát keresők, az elnyomott kisebbségek sorsát festette meg – emelték ki az újságok a kitüntetés stockholmi indokolásából, hangsúlyozva: az írónő egész eddigi munkásságára a totalitárius rendszerek, a diktatúra elleni harc nyomta rá a bélyegét. Minden egyes művében a szabadság páratlan értékére figyelmeztetett, és annak eltiprása kapcsán a felejtés ellen emelt szót.
Az újságok szerint ez jelenti egyben a Herta Müllernek ítélt irodalmi Nobel-díj politikai üzenetét is. Aligha véletlen, hogy a Ceausescu-rezsimnek az irodalom eszközeivel hadat üzent, a diktatúra, a roman Stasi, azaz a Securitate állandó zaklatásai miatt Németországba áttelepült írónő kitüntetésére a kelet-közép-európai rendszerváltások, a hírhedt berlini fal leomlásának 20. évfordulóján került sor – írta a berlini Der Tagesspiegel, idézve Angela Merkel kancellárt, aki mindezt csodálatos jelzésnek nevezte. „Boldogok vagyunk, hogy Herta Müller Németországban talált hazára, és örülünk annak, hogy egy rendkívüli élettapasztalattal ötvözött írói munkásságot irodalmi Nobel-díjjal ismertek el” – fogalmazott a kancellár.
Részletesen ismertették a lapok Herta Müller életútját, utalva arra, hogy a szinte mindig fekete ruhát viselő és kizárólag mentolos cigarettát, abból viszont annál többet szívó írónőt évekkel ezelőtt még Németországban is alig ismerték. Mostantól viszont – a 10. német irodalmi Nobel-díjasként – immár együtt említik őt olyan korábbi kitüntetettekkel, mint Thomas Mann, Heinrich Böll, vagy éppen Günter Grass.
Az irodalmi Nobel-díj kitüntetettjének személyét csütörtökön 13 órakor hozták nyilvánosságra, és másfél órával később Herta Müller valamennyi könyve kifogyott a németországi könyvesboltokból. Legújabb könyvéből pedig – amely a szovjet munkatáborokban sínylődő romániai németek sorsát mutatja be – egy csapásra bestseller lett.
