“Számunkra Magyarország az anya, és ugyanez a külföldön élő magyar kisebbségek számára is” – jelentette ki Balázs Péter, és emlékeztetett: az alkotmány kifejezetten kötelezi Magyarországot arra, hogy védelmezze és javítsa a külföldi magyarság életét és jólétét. Azt azonban mindig világosan kell látni, hogy ezek a magyarok – akik a nemzetnek körülbelül egyharmadát teszik ki – más országokban élnek – tette hozzá.
Szlovákia a testvérünk
“A szomszédokkal – és mindenekelőtt Szlovákiával – a párbeszédet mindig annak hangsúlyozásával kezdjük, hogy tiszteletben tartjuk területi és politikai integritásukat” – mondta az interjúban a külügyminiszter.
A fiatal nemzetnek számító Szlovákia “természetes érzékenységét” firtató kérdésre Balázs Péter azt mondta: ami Szlovákiában a nyelvtörvénnyel történik, az a Ceausescu alatti Romániára emlékeztet. A Ceausescu-rezsim a nyelvhasználat mesterséges egységesítését hajtotta végre. “Magyarország Szlovákia idősebb testvére. De a kisebb testvért európai modorra is tanítanunk kell” – jelentette ki a miniszter, utalva arra, hogy nem maga a nyelvtörvény jelenti a problémát.
“A mai kisebbség a tegnapi többség” – fogalmazott a miniszter, emlékeztetve, hogy Szlovákia egykor Magyarország része volt. Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a nyelvtörvényben “egy kis bosszú is szerepet játszik”. Elmondta azt is, hogy a XIX. században elődeink a vegyesen lakott területeken magyarosítást hajtottak végre. “Most ezért fizetünk”.
Megpróbálták lebeszélni Sólyomot
Arra a kérdésre válaszolva, vajon bölcs dolog volt-e, hogy Sólyom László köztársasági elnök a szlovákiai Révkomáromban kívánta leleplezni az államalapító István király szobrát, Balázs kijelentette: “Nem bírálhatom az államfőt. Mégis azt mondanám, hogy ez a lépés bizonyosan nem segítette a nyelvtörvény ügyében való közbenjárásunkat.”
“Rendkívül udvariasan megpróbáltuk őt lebeszélni” – válaszolta az újabb kérdésre a külügyminiszter, utalva arra, hogy az elnök független a kormánytól.
“Meg tudom érteni a szlovákokat. Most végre – 1993 óta – van egy önálló államuk. Végre önállósággal és saját területtel rendelkeznek. Azután jön az Európai Unió a schengeni megállapodással, és elveszi tőlük a szép, új határokat. Szegény szlovákok már megint nem vonhatják fel többé zászlójukat egyenruhában az országhatáron” – fűzte hozzá a miniszter.
Kérdésre válaszolva Balázs Péter kijelentette, hogy annak idején nem támogatta azt a meghiúsult kezdeményezést, amely magyar állampolgárság megadását célozta a külföldön élő valamennyi magyarnak. “Ez egy rossz időben történt rossz kezdeményezés volt. A válasz erre csak egy nem lehetett” – vélekedett a külügyminiszter.
