A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke emlékeztetett arra, hogy Romániában 7, Erdély területén 25, Székelyföldön pedig 80 százalékban magyar a lakosság, a magyarság tehát ilyen arányban “résztulajdonosa” az országnak, illetve annak a területnek, régiónak, amelyben szeretné megőrizni identitását, összekapcsolva a hagyományt és a modernizációt, munkálkodva az autonómia megteremtéséért.
Közös munka
Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közös rendezésében tartott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen mintegy ezer polgármester, alpolgármester, helyi és megyei tanácsos, képviselő és szenátor előtt felhívta a figyelmet: nem elég kiáltványban megerősíteni az autonómia iránti szándékot, ahhoz következetes, folyamatos munkára lesz szükség a jövőben. Leszögezte: ez közös munka lesz, ennek szellemében hívták meg erre a gyűlésre az RMDSZ-en kívüli szervezetek – így a Magyar Polgári Párt (MPP) – választott önkormányzati képviselőit is.
Markó utalt a szlovákiai magyarság helyzetére, megállapítva, hogy abban az országban most visszaveszik a magyaroktól a már megszerzett jogokat. Szerinte ez nem csupán két ország ügye, az Európai Uniónak nagyon is köze van ahhoz, hogy miként alakul a helyzet. Tanulságként megállapította, hogy Romániában is igazán csak az autonómia eszközével veheti kezébe a magyar kisebbség a saját sorsát.
Az autonómia csak egy eszköz
Az autonómia – folytatta Markó – valóban csak eszköz annak a célnak a megvalósításához, hogy tartósan biztosítani lehessen Székelyföld lakosságának megfelelő életkörülményeit és a jogi kereteket. Hangsúlyozta ugyanakkor: nem csupán a múlt hagyományait kell megőrizni, hanem új identitást is kell szerezni, vagyis a hagyományt össze kell kötni a modernizáció szempontjaival.
Markó Béla ugyan nem nevezte nevén Traian Basescu elnököt, de a román államfőnek arra a jól ismert nézetére reagált, amely szerint minden román térségnek “azonos közigazgatási autonómiát” kell biztosítani. “Nem fogadjuk el az általános helyi autonómiának és a sajátos székelyföldi területi autonómia fogalmának az összevonását, még akkor sem, ha az előbbi feltétele az utóbbinak” – mondta a szónok. Leszögezte: Székelyföldnek sajátos, etnikai identitása is van, ezért sajátos területi autonómiára is szüksége van.
Székelyföld nagyobb mint Koszovó
Tőkés László, az EMNT elnöke megállapította: Székelyföldnek országnyi területe van, mintegy 2000 négyzetkilométerrel meghaladja Koszovó területét.
Utalt arra, hogy a következő napon Székelyudvarhelyen sor kerül egy másik hasonló rendezvényre, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az MPP szervez. Zavaró körülménynek nevezte ugyan ezt a “duplázódást”, de úgy vélte, mindkét esemény ugyanazzal a szándékkal, mégpedig az autonómia előmozdítása érdekében szerveződött. Tőkés reményét fejezte ki, hogy a kettő nem egymás “ellenrendezvénye”, hanem kiegészíthetik egymást.
Az EMNT elnöke kifejtette: a Kárpát-medencében minden legitim politikai erőnek kötelessége az autonómia képviselete.
Magyarországra is utalva szükségesnek nevezte a “nemzetpolitikai rendszerváltást”, amely nélkül szerinte nem lehet teljes a politikai rendszerváltozás. Mint fogalmazott, ez most különösen időszerű, amikor Magyarországon küszöbön áll a rendszerváltozással felérő kormányváltozás.
Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, a szövetség államfőjelöltje hangsúlyozta: amikor a magyarság autonómiáról beszél, meg kell győznie a románokat, hogy a magyarok semmit nem akarnak elvenni tőlük.
