A szegény országoknak “egy igazi Marshall-tervre van szükségük” – jelentette ki Richard Kozul-Wright, a tanulmány egyik szerzője egy sajtótájékoztatón. A világ összesített évi GDP-je egy százalékának megfelelő összegű beruházásokat tiszta energiafajták felhasználására, energiatakarékos épületek építésére, szárazságtűrő növények termesztésére kellene fordítani. Ha a fejlődő országok gazdasága ugyanolyan módon fog nőni, mint annak idején a ma már iparosodottaké, az katasztrofális hatással lesz a Föld klímájára – magyarázta.
Kozul-Wright felhívta a figyelmet arra is, hogy a fejlődő országok csak akkor tudnak bekapcsolódni az éghajlatváltozás elleni küzdelembe, ha közben növekszik a gazdaságuk. Ezért van szükség a nagyvonalú segítségre. A mai évi 21 milliárd dollárnyi, a klímaváltozás elleni küzdelemre szánt fejlesztési segély “szánalmasan csekély”. A fejlődő országokat nem szabad magukra hagyni ezen a területen – hangsúlyozta.
A jelentés egyébként kiemeli, hogy a gazdag országok már ígértek ilyen segítséget, de azután az ígértnél sokkal kevesebbet adtak.
A genfi eseményt a Meteorológiai Világszervezet (WMO) rendezte, három hónappal a Koppenhágai Konferencia előtt, amelynek feladata, hogy a kiotói jegyzőkönyv helyébe lépő új globális megállapodás szülessen a Föld éghajlatának alakításáról 2012 után. A szeptember 4-ig tartó tanácskozáson mintegy 15 államfő mellett Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és elődje, Kofi Annan is részt vesz.
