Afganisztánban augusztus 20-án tartanak közvetlen elnökválasztást, másodszor az ország történetében, több mint harminc elnökjelölt részvételével. Hamid Karzai hivatalban lévő afgán államfő két legnagyobb riválisa Abdullah Abdullah volt külügyminiszter és Asraf Gani volt pénzügyminiszter.
valós volt a félelem
Csütörtökön, az elnökválasztás napján rakétatámadás ért egy szavazóhelyiséget az északi országrészben, Kunduzban. A tartományi kormányzó szóvivője szerint senki sem sebesült meg, de a dpa német hírügynökség tudósítója látott egy sebesült gyereket a helyszínen. A szavazást nem szakították félbe. Közben rendőrségi forrásból közölték, Kabultól keletre rendőrök tűzharcba bocsátkoztak tálib lázadókkal, akik feltételezetően öngyilkos merénylet elkövetésére készültek.
(MTI)
A voksolás 223 millió dolláros költségét szinte teljes egészében az Afganisztánban katonákat állomásoztató országok állják a kabuli választási bizottság közlése szerint. A 17 millió választójogosult reggel héttől délután négy óráig (magyar idő szerint hajnali fél négy és délután fél kettő között) adhatja le szavazatát a hétezer szavazókör valamelyikében. A szavazók bemutatják azt az igazolványt, amely bizonyítja, hogy jogosultak a részvételre, és vegytintába mártják egyik ujjukat. A lemoshatatlan jel bizonyítja, hogy az illető már leadta szavazatát. A hatóságok így próbálják meg elejét venni annak, hogy valaki többször szavazzon.
Afgán nők egy politikai gyűlésen (fotó: MTI/EPA)
A választások idejére hazatért török száműzetéséből Afganisztánba az ellentmondásos megítélésű, állítólag mintegy 2000 tálib fogoly haláláért felelős Abdul Rasíd Dosztum üzbég hadúr. Az afgán kormány feltehetőleg azért engedélyezte ezt, hogy Hamid Karzai államfő ne veszítse el az üzbég nemzetiségű szavazók támogatását a jövő heti elnökválasztáson. “Hamid Karzaival kell mennünk a jövőbe” – jelentette ki egy nagygyűlésen Dosztum, aki négycsillagos tábornok volt a korábbi szovjetbarát, kommunista afgán kormány alatt.
A hadurat súlyos jogsértésekkel vádolják, az Egyesült Államok és az ENSZ többek között ezért is fejezte ki aggodalmát esetleges kormányzati szerepvállalása miatt. Támogatása hozhat annyi szavazatot Karzainak a csütörtöki elnökválasztáson, hogy a hivatalban lévő elnök hat hét múlva ne kényszerüljön második fordulóra volt külügyminiszterével, a tádzsik népesség körében erőteljes támogatottságnak örvendő szemorvossal, Abdullah
biztos befutó?
A választásokon Karzai a szavazatok 44 százalékára számíthat, míg legerősebb vetélytársa, Abdullah Abdullah volt külügyminiszter csak 26-ra. A harmadik helyen Ramazan Basardoszt egykori tervezési miniszter áll – közölte az amerikai Nemzetközi Köztársasági Intézet. Összesen 35 jelölt indul, ha közülük egyik sem kap többet ötven százaléknál, akkor második forduló is lesz.
Abdullahhal szemben.
Abdullah Abdullah egy kabuli stadionban tartott kampányzáró gyűlést, ott, ahol a tálibok nyilvános akasztásokat és megkövezéseket tartottak rendszerük 2001 őszi megdöntéséig. Több mint tízezer, kékbe öltözött – kék sapkát és pólót viselő, kék zászlókat lengető – ember éljenezte az exkülügyminisztert a perzselő hőségben. “Karzait is kedvelem, de Abdullahra fogok szavazni. A törzs vénei megmondták, hogy rá szavazzunk” – mondja egy Kabul melletti faluból érkezett fiatal lány a tömegben. A politikusnak három teáskanna a jele a szavazólapon, hogy az analfabéták is felismerjék.
Az elnökválasztást az erőszak és a félelem árnyékolja be; a tálib lázadók ugyanis a szavazókörök elleni támadásokkal fenyegetőztek. A tálibok figyelmeztetést tettek közzé szórólapokon, hogy az egész országban megtámadják a szavazókörzeteket, ezért senki se menjen el a választásra. Új taktikát fogunk alkalmazni a szavazóközpontok ellen. Mindenki maga lesz a felelős, ha megsérül a központok körül, mert előre figyelmeztettük – mondta telefonon a francia hírügynökségnek egy tálib szóvivő.
Megfigyelők szerint tartani lehet attól, hogy több körzetben alacsony lesz a részvétel, kivált a pastu délen, ahol legutóbb a szavazók túlnyomó többsége a pastu Karzai elnökre adta voksát az előző választásokon. Az afgán belügyminiszter azt mondta, a hétezer szavazókörből 400 maradhat zárva csütörtökön biztonsági okokból. A kabuli védelmi minisztérium közlése szerint Afganisztán 365 körzetéből nyolc a tálibok kezén van, további 35-ben súlyos fenyegetést jelentenek a lázadók.
A nemzetközi erők mintegy 100 ezer katonával támogatják a helyi hatóságokat a választás biztonságos lebonyolításában. A NATO határozottsága Afganisztánban az elkövetkező, kihívásokkal teli hónapokban sem fog gyengülni – ígérte Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár. Állásfoglalását annak kapcsán tette közzé, hogy a hét végén meghaladta a kétszázat az afganisztáni háborúban meghalt britek száma.
