Grúzia keddtől nem tagja a Független Államok Közösségének (FÁK), ezzel juttatva kifejezésre tiltakozását az orosz fellépés ellen a tavaly augusztusi grúz-dél-oszétiai konfliktusban.
Ezt Tbilisziben David Dzsalaganija külügyminiszter-helyettes, Minszkben pedig a FÁK végreható bizottsága jelentette be, utalva arra, hogy mostanra zajlott le a hivatalos eljárás a kilépési szándék tavalyi bejelentése nyomán.
Az egykori Szovjetunió volt köztársaságait a balti államok kivételével tömörítő szervezetből való kilépését Grúzia közvetlenül az ötnapos háború után jelentette be, s mostanra fejeződött be a hivatalos eljárás.
Mindkét fél hangsúlyozta azonban, hogy Tbiliszi továbbra is kötelezőnek tekint magára nézve több mint 70, a FÁK keretében létrejött szerződést, így többek között a vízummentes utazásról és a szabad kereskedelemről szóló egyezményeket. Grúzia továbbra is kész kétoldalú megállapodásokat kötni a FÁK tagállamaival a kölcsönös érdekek és a területi épség elveinek tiszteletben tartása alapján.
Az orosz ITAR-TASZSZ hírügynökség orosz külügyminisztériumi forrásokat idézett, akik szerint a szervezetből való távozás negatív következményekkel jár majd a grúz nép, az egyszerű állampolgárok számára. A nyilatkozó azonban úgy vélte: a fejleményt nem szükséges dramatizálni, hiszen minden szuverén államnak, így Grúziának is jogában áll eldönteni, mely nemzetközi szervezethez kíván, vagy nem kíván tartozni.
Tbiliszi 2006-ban már kilépett a FÁK védelmi minisztereinek tanácsából, mivel Miheil Szaakasvili államfővé választásától kezdődően a NATO-csatlakozásra törekszik.
Grúzia 1994 óta volt a FÁK tagja, és 2008. augusztus 14-én jelentette be kilépését. Grúzia FÁK-államokkal folytatott külkereskedelme tavaly 2,5 milliárd dollárt – az ország teljes külkereskedelmi forgalmának több mint harmadát – tette ki, s ebből több mint kétmilliárd dollár volt a grúz behozatal értéke.
A Független Államok Közössége
A Független Államok Közösségének 1991. december 21-i megalakulása az orosz vezetők szerint lehetővé tette, hogy a volt Szovjetunió tagállamai „civilizáltan váljanak szét”. Megalakulása óta a tagországok számos – az integrációt és az együttműködést célzó – gazdasági, katonai és külpolitikai egyezményt írtak alá, s létrehozták a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét.
A szovjet szövetségi államkeretet felszámoló dokumentumot 1991 decemberében írta alá az orosz és az ukrán elnök, valamint a fehérorosz parlament elnöke. A megállapodás kimondta, hogy a “Szovjetunió mint a nemzetközi jog alanya s mint geopolitikai realitás megszűnik létezni”, de leszögezte, hogy a szerződő felek megalapítják a Független Államok Közösségét, amely nyitott a Szovjetunió többi egykori tagköztársasága előtt. Néhány héten belül Almatiban egy jegyzőkönyv aláírásával tizenegy korábbi szovjet tagköztársaság fogalmazta meg a FÁK működési alapelveit és céljait.
