Szálám Fájád, palesztin kormányfőt a napokban tartott Fatah-kongresszuson arról kérdezték, mit szól ahhoz, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Izrael zsidó mivoltának elismerését kéri a palesztinoktól. Fájád válaszában kiemelte, hogy Izraelnek magánügye, hogy milyen államként kíván működni – írja a Haaretz izraeli lap. „Az, hogy Izrael milyen karakterrel kívánja felruházni államát, a saját dolga. Miért pont ez lenne most a legfontosabb, amikor sokkal hangsúlyosabb kérdésekben még sehol sem tartunk?” – válaszolta a palesztin miniszterelnök, és ezzel tulajdonképpen elismerte Izrael zsidó jellegének létjogosultságát.
Nem engednek a feltételekből
A miniszterelnök ezzel szemben fontosnak tartja, hogy Jeruzsálem státusza és a palesztin menekültek visszatérésének ügye ne kerüljön le a napirendről. A tárgyalások megkezdéséhez azonban először is minimális együttműködésre lenne szükség a két fél között. Mérsékelt izraeli források a települések bővítésének 3-6 hónapos befagyasztását jelölték meg opcióként a tárgyalások újrakezdéséhez. Az Egyesült Államok azonban legalább egy év szünetet kér.
Az izraeli telepesek sorsa azonban egyelőre nincs veszélyben. Bár a nyomás egyre nagyobb, a Netanjahu-kormány tartja magát és nem hajlandó lemondani a telepek természetes növekedésével arányos bővítéséről. Ugyanakkor arról Szálám Fájád is beszámolt, hogy Izrael a közelmúltban több ellenőrzési pontot is megszüntetett a palesztin területeken, azonban azt állítja, ezt már jóval korábban is megtehették volna, hiszen még Izrael is elismerte, hogy nem volt rájuk szükség.
A palesztin kormányfő szerint az útlezárások eltávolítása jótékony hatással van a palesztin gazdaságra a Nyugati Parton, mely az utóbbi időben messze a várakozásokon felül teljesített. Fájád egyébként a stabil gazdaságban és a hatékony kormányzásban látja a palesztin állam létrejöttének zálogát.
Megszűntek a palesztin területeken az izraeli hadsereg által végrehajtott gyakori razziák is. Ettől mindkét fél a palesztin biztonsági erők megerősödését és legitimitásának növekedését várja. Fájád miniszterelnök továbbá a gázai blokádot is fenntarthatatlannak nevezte, és annak megszüntetését sürgette.
A Hamasz nem tágít
A Fatahhal ellentétben a Gázában uralkodó Hamasz nemhogy Izrael zsidó jellegét, de Izraelnek a létezéshez való jogát sem hajlandó elismerni. Khaled Meshal, a Hamasz Damaszkuszban élő politikai vezetője szerint a Fatah kongresszusán elhangzó szlogenek és az ott hozott döntések haszontalanok és szóra sem érdemesek – írja a Hamasz honlapján. Így a Fatah és a Hamasz között a közelmúltban megkezdett párbeszéd feltehetőleg újra pihenőpályára kerül.
Barack Obama beiktatása óta sokat változott a hangulat a Közel-Kelet államaiban. A muszlim származású elnök gesztusai és kijelentései, ha bizalmat nem is, de legalábbis érdeklődést váltottak ki a muzulmánok körében. Az izraeli-amerikai kapcsolatok azonban kifejezetten sokat romlottak az utóbbi időben a határozott amerikai fellépés és a keményvonalas jobboldali izraeli kormánynak köszönhetően. A Rasmussen Reports felmérése szerint azonban az amerikaiak harmadik legfontosabb szövetségesüknek tartják Izraelt rögtön Nagy-Britannia és Kanada mögött. A válaszadók 21 százaléka úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok és a muzulmán világ kapcsolata sokat fog javulni a közeljövőben. Majdnem ugyanennyien, a megkérdezettek 25 százaléka szerint azonban a viszony romlani fog, 44 százalékuk szerint pedig nem kell változásra számítani.
Az Egyesült Államok igyekszik azonban a kemény fellépés mellett a diplomáciai légkör enyhítését is elérni az arab államok és Izrael között. A napokban az USA Oman és Katar üzenetét továbbította Izrael irányába. A két öböl menti arab állam újra felvenné a diplomáciai kapcsolatot a zsidó állammal, amennyiben az izraeliek befagyasztják a telepek bővítését Ciszjordániában, a Jordán nyugati partján. Izraeli források azonban nem számolnak változással a két arab állammal való viszonyt illetően.
