Külföld

Az atombomba lehet a béke záloga

admin
admin

2009. 08. 06. 11:31

64 éve vetették be először a világtörténelemben az atombombát az amerikaiak Hirosimában. Ma feltételezhetően 11 állam rendelkezik atomfegyverrel, közülük mindössze öten tagjai az Atomsorompó Egyezménynek.

1945. augusztus 6-án pillanatok alatt 70 ezer emberéletet, köztük túlnyomórészt civilekét követelte a ’Little Boy’ fantázianévre hallgató, első élesben bevetett atomfegyver. Az év végére több mint 100 ezren haltak meg a radioaktív sugárzás által okozott sérülések miatt. Augusztus 9-én, három nappal az első bomba ledobása után a Szovjetunió hadat üzent Japánnak, és támadást indított Mandzsúria ellen, nem sokkal később pedig az amerikaiak ledobták a „Fat Man” nevű második bombát Nagaszakira. Japán augusztus 16-án feltétel nélkül kapitulált.

Nászút mentette meg Kiotót

Az amerikaiak választása többek közt azért is esett Hirosimára, mert a várost körülölelő hegyek felerősítik a robbanást, és várható volt, hogy a város túlnyomó része elpusztul a támadásban. Tokió és Kiotó is a lehetséges célpontok között szerepelt, a főváros főleg a császári palota szimbolikus értéke miatt. Azonban a támadás pszichológiai aspektusa mellett fontos volt a stratégiai rombolás mértéke is, ami előre láthatóan lényegesen nagyobb a jelentős gyárakkal és támaszpontokkal rendelkező Hirosima esetében. Érdekesség, hogy Kiotót állítólag Henry L. Stimson, a háborús ügyekért felelős miniszter mentette meg, aki köztudottan rajongott a városért, ahol egykor nászútját is töltötte.

Az amerikai hadsereg már 1940 óta hatalmas összegeket költött a bomba fejlesztésére. Az világ első kísérleti atomrobbantására 1945. július 16-án került sor az új-mexikói Alamogrodóban. A bomba megépítésén dolgozó kutatócsoport vezetője J. Robert Oppenheimer volt, de a magyar származású Teller Edének is jelentős szerepe volt a fejlesztésben.

Elmaradt harmadik világháború

Az amerikai atombombák bevetését követően a hatalmi egyensúly felborulása fenyegetett. Sztálin így írt egy levelében, melyet Igor Kurcsatovnak, a szovjet atomfegyver kifejlesztésén dolgozó csoport vezetőjének írt: „Egy egyszerű kívánság önökhöz elvtársak… Hozzanak létre nekünk atomfegyvert a lehető legrövidebb idő alatt. Jól tudják, hogy Hirosima elpusztítása az egész világot kizökkentette a helyéről. Az egyensúly felborult. Teremtsék meg a szovjet atomfegyvert és hatalmas veszélyt hárítanak el a fejünk fölül.”

1949 augusztusában a Szovjetunió is végrehajtotta első kísérleti atomrobbantását, és a világ második atomhatalmává vált. Megszületett a bipoláris világrend, és elkezdődött a negyven éven át tartó hidegháború. A szovjeteket követte Nagy-Britannia majd Franciaország. Mindketten a szovjet fenyegetés elhárítására hivatkoztak, de valójában nagy szerepet játszott fegyverkezésükben elvesztett világhatalmi pozícióik visszaszerzésének vágya, valamint belpolitikai tényezők is.

Kölcsönös fenyegetettség

Kína 1964-ben jutott fegyverhez, melyet a szomszédos Szovjetunió túlerejének ellensúlyozására épített meg. A kínai atomfegyver okozta fenyegetettség hatására India is fegyverkezni kezdett, ennek pedig egyenes következménye lett Pakisztán nukleáris törekvése, így lett és mind a mai napig maradt az első nukleáris fegyverrel rendelkező iszlám állam.

Izrael kivételnek tekinthető, egyrészt azért, mert a zsidó állam a mai napig nem ismerte el hivatalosan, hogy rendelkezik atomfegyverrel. Ennek legfőbb oka, hogy egy hivatalos bejelentést követően a környező arab hatalmak kénytelenek lennének követni példáját és fegyverkezésbe kezdeni, a presztízsveszteség elkerülése érdekében. Egy átláthatatlan közel-keleti atomfegyverkezésnek pedig beláthatatlan következményei lennének. Ezért tart a legtöbb arab állam ma az iráni atomfegyver létrehozásától is.

Láncreakció

Az atomfegyverek megjelenése egyfajta láncreakciót generált. Az atomhatalmak klubja 1968-ig nyitva állt, azonban az ekkor megszülető Atomsorompó Egyezmény céljául tűzte ki a fegyver terjedésének megállítását, távlati célja pedig a leszerelés. Öt hivatalosan elismert atomhatalom tagja az egyezménynek, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és Nagy-Britannia. Az egyezményt a világ összes állama aláírta, kivéve Indiát, Pakisztánt, Izraelt és Észak-Koreát.

Elborzasztó a bombák által okozott hatalmas pusztítás lehetősége, ugyanakkor az elrettentő erő az atombombát még a katonai erejénél is sokkal hatékonyabb politikai fegyverré kovácsolja. A bombát nem kell bevetni, sőt még hivatkozni sem szükséges rá. Ez az elrettentés akadályozta meg, hogy a hidegháború valódi háborúvá váljon, és ez tartja kordában a mai napig a status quo megváltoztatására törekvő államokat is a teljes leszerelés bekövetkeztéig.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

CHICAGO, IL - AUGUST 13: Four-year-old Leo Griffin leaves a protest against the alt-right movement held to mourn the victims of yesterdays rally in Charlottesville, Virginia on August 13, 2017 in Chicago, Illinois. One person was killed and 19 others were injured in Charlottesville when a car plowed into a group of activists who were preparing to march in opposition to a nearby white nationalists rally. Two police officers were also killed when a helicopter they were using to monitor the rally crashed.   Scott Olson/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.