A szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban nem ad- hoc módon kellett volna összeállni a magyar politikai erőknek, hanem már húsz éve ki kellett volna dolgozni egy konzekvens kisebbségi politikát, amit világosan kellett volna kommunikálni a szomszédaink felé – nyilatkozta az FN.hu megkeresésére Huncík Péter kisebbségi Szlovákia-szakértő. A hirtelen jött magyar egységből Szlovákia azt vonja le, hogy a magyar kormányt nem lehet komolyan venni, látják, hogy a kisebbségek diszkriminációjával kapcsolatban nincs konzekvensen követhető, a mindenkori kormány összetételétől független egységes álláspont – tette hozzá.
A szakértő szerint elég pikáns helyzet, hogy a magyar politika úgy akarja az ENSZ elé vinni a nyelvtörvény ügyét, hogy magas szintű kétoldalú kormányfői tárgyalásokra évek óta nem került sor. Két uniós, illetve NATO-tagországról van szó, a kormányfői találkozót nem lehet sem New York-i, sem egyéb más fórumok előtt lefolytatott tárgyalással helyettesíteni – fogalmazott. Huncík Péter szerint egyértelműen Magyarország jön ki rosszabbul a kormányfői találkozó halogatásából, mert jelentős számú magyar kisebbségnek vannak megoldatlan ügyei az országban.
A hangulatkeltés a cél
A szakértő szerint az államnyelvtörvény bevezetése egyértelműen a választások előtti felkészülés jegyében zajlik. A jelenlegi, Fico által vezetett Smerrel koalícióban lévő két kisebb párt ( a Meciar-féle HZDS és a Slota-féle Szlovák Nemzeti Párt) célja, hogy a választásokat követően ismét koalíciós partnerek lehessenek a győzelemre legesélyesebb Smer oldalán. Fico pártja úgy tűnik, akár 46 százalékos támogatást is elérhet a közelgő parlamenti választásokon, ez esetben azonban csak egyetlen koalíciós partnerre lenne szüksége. A tét az, hogy a Smer-en belüli nemzeti irányvonalnak sikerül-e elérni, hogy Fico ismét Ján Slotával álljon össze, vagy az uniós értékrend szellemében a Bugár Béla által vezetett, de a szlovák képviselők felé is nyitott Híd párttal szövetkezik.
Sólyom nemzetközi fórumoktól várja a segítséget (fotó: MTI)
Huncík Péter szerint a szlovák államnyelvtörvényt nem fogják, és nem is akarják betartatni, a törvény célja a hangulat szítása. A szeptember első napján életbe lépő jogszabály egyetlen pozitívuma, hogy lehetővé teszi a magyar nyelvű rádió létrehozását, ezt a korábbi nyelvtörvény tiltotta.
Az Új Szónak nyilatkozva Öllös László politológus szintén úgy vélte: a nyelvtörvényt nem szabad elszigetelten kezelni, mert ez egy hosszú távú koncepció része. Ha megnézzük, hány magyarellenes támadás volt a Fico-kormány megalakulása óta, fél kezünkön meg sem tudjuk számolni – mondta Öllös. A politológus úgy véli, eljött az a pillanat, amikor ezzel szembe kell helyezkedni, a konfliktusoktól nem kell félni, vállalni kell őket. Ha nem tesszük, akkor segítjük az autoriter törekvéseket – tette hozzá. Öllös szerint „ez a mostani nacionalista őrjöngés” azt szolgálja, mint a történelem során minden korábbi: hogy elfedje a hatalom koncentrációra irányuló törekvéseket. A szakember úgy véli, a politikai nyomásgyakorlás ahhoz nem elégendő, hogy a szlovákiai közvélemény gondolkodását az ügyről megváltoztassa, ahhoz egy szlovák-magyar megbékélési programot kellene elindítani.
Sólyom az ENSZ-nél kopogtatna
Sólyom László a nyelvtörvénnyel kapcsolatos hétfői állásfoglalása szerint a kisebbségi nyelvhasználat korlátozása Szlovákiában összeegyeztethetetlen a kisebbségeket védő nemzetközi törvényekkel és az Európai Unió értékrendjével. Az államfő kijelentette, hogy továbbra is fel fog lépni a szlovákiai magyar nemzetrész jogai érdekében úgy a helyszínen, mint itthon és nemzetközi fórumokon. Balázs Péter szintén a nemzetközi színtéren venné fel a harcot a nyelvtörvénnyel kapcsolatban. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet mellett az Európa Tanácshoz és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához is fordul Magyarország a nyelvtörvény miatt – jelentette ki. Az ügyben emellett fontos lesz a lisszaboni szerződés életbelépése is, hiszen az EU reformszerződése az alapjogi chartát is magába foglalja majd, s ebben a dokumentumban vannak a diszkriminációt tiltó rendelkezések is – mondta a külügyminiszter.
Sólyom szavaira reagálva Peter Stano külügyminiszteri szóvivő kijelentette, hogy kész megvédeni az államnyelvtörvény módosítását a nemzetközi szervezetek előtt is, s nem tartja hasznosnak és célravezetőnek, hogy az ügy nemzetközi problémává váljon. “A nemzetközi szervezetek fokozatos megterhelését ezzel a kérdéssel nem tartjuk a téma megoldására irányuló építő jellegű igyekezetnek” – áll a szlovák külügyi közleményben.
Jóindulatú szövetségesek kellenek
Kollai István Szlovákia-szakértő az FN.hu-nak nyilatkozva úgy vélte, az eddigi tapasztalatok alapján a nemzetközi fórumokon keresztül történő érdekérvényesítés hazánk számára nem vezetett egyértelmű eredményre, radikálisabb és nagyobb nemzetközi médiavisszhangot kiváltó megmozdulásokra van szükség. Ilyen lehet a Szlovákiai Magyar Koalíció (MKP) által szeptember elejére tervezett tüntetés a nyelvtörvény ügyében, melyre nagy tömegeket várnak.
Hazánknak jóindulatú nemzetközi szövetségesekre lenne szüksége – véli a szakértő, aki szerint főleg a környező országokkal való összefogás lenne fontos. Nem szabad, hogy a nyelvtörvény kapcsán olyan látszat alakuljon ki, hogy „Magyarországnak már megint baja van a szomszédaival.” A Fidesz tusnádfürdői közeledése a román elnökhöz akár egy Szlovákiával szembeni szélesebb körű fellépés első lépésének is tekinthető. Csehország és Lengyelország felől is fontos lenne támogatást szerezni az ügyben, hogy ne gyanakvással figyeljék a magyar kisebbség jogérvényesítési törekvéseit.
