A parlament ülésén “egyszerűen fenntarthatatlannak” nevezte az állami kiadások mértékét, és közölte, hogy tüzetesen átvizsgálják, majd átszervezik az oktatást és az egészségügyet, a költségcsökkentés céljával. A megszorítások a költségvetési szféra minden más területét is érintik. Felszólította honfitársait, hogy ebben a nehéz helyzetben “takarékoskodjanak, amivel csak tudnak”.
“Tökéletlen szocializmusunk feltételei között, saját hiányosságaink miatt, sokszor kettő meg kettő hármat eredményez” – ismerte el Raúl Castro.
Kijelentette, hogy kész bármilyen témáról tárgyalni az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, kivéve Kuba politikai és társadalmi berendezkedését. Leszögezte: nem azért választották meg az ország élére, hogy “feladja a forradalmat” és “visszahozza a kapitalizmust”. Hozzátette, hogy Kubában nem lesznek mélyreható átalakulások azután sem, hogy az ifjabb nemzedék átveszi az irányítást ő és fivére, Fidel Castro halála után.
Az 1959-es forradalom elvitathatatlan vívmányának tartott ingyenes oktatási és egészségügyi rendszert, illetve a költségvetési intézményeket sújtó újabb megszorításokat indokolva Raúl Castro elmondta, hogy a gazdasági visszaesés a vártnál is nagyobb, az országnak újra kellett tárgyalnia az adósságait és fizetési kötelezettségeit a külföldi beruházókkal és hitelezőkkel.
