Az Európai Parlament most szavaz az alelnökökről. A tizennégy poszt egyikére jelölték a néppárti Schmitt Pált.
A 736 képviselő közül 713 szavazott. A leadott voksok közül 69 volt érvénytelen. Jerzy Buzek 555 szavazatot kapott. Ez az összes leadott szavazat 77,84, illetve az érvényes szavazatok 86,18 százaléka. Az 555 szavazat egyébként az összes, 736 képviselő 75,4 százalékát jelenti.
Az Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal frakció jelöltjére, Eva-Britt Svenssonra 89-en voksoltak.
Jerzy Buzek megválasztása után azt mondta, különös figyelmet fog fordítani az új tagállamok képviseletére.
A magyar képviselők örülnek
A lengyel politikus kinevezése azt is szimbolizálja, hogy eltűnt Kelet és Nyugat megosztottsága, eltűnt a különbség új tagok és régi tagok között – fogalmazott Schmitt Pál helyszíni sajtótájékoztatóján.
Hozzátette: Szájer József delegációvezetővel elsőként gratuláltak Buzeknek. Elmondta, hogy ez alkalomból egy könyvet is átadtak az új elnöknek, mégpedig a 2006-os rendőri túlkapásokról, hiszen Buzek hangsúlyozta, hogy egyik legfontosabb feladata lesz az emberi jogok védelme.
A szocialisták részéről Tabajdi Csaba kifejtette: Buzek megválasztása mellett az is öröm, hogy a két legnagyobb frakció, az Európai Néppárt és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége közép-európai alelnököt is adnak az Európai Parlamentbe, mégpedig egy magyar és egy cseh képviselőt.
“Ez azt mutatja, hogy nagyon komoly lépést tettünk az egyenjogúság irányában” – fogalmazott Tabajdi Csaba. Emlékeztetett arra, hogy a szocialista frakció tizenegy tagú elnökségébe bekerült Herczog Edit, Göncz Kinga pedig minden bizonnyal az EP jogi bizottságának alelnöke lesz. Ezek nagyon komoly pozíciók egy négytagú delegáció életében – fűzte hozzá.
Bokros Lajos (MDF) leszögezte: Buzek megválasztásának jelentőségét nemcsak az adja, hogy ő az első kelet-európai ezen a poszton, hanem az is, hogy komoly szakmai és politikai teljesítmény áll mögött. Örömét fejezte ki, hogy Buzeket nagy többséggel választották meg. Mint mondta, régóta ismeri a lengyel politikust, akinek tevékenysége nélkül nem jött volna létre a demokratikus Lengyelország. “Minden szempontból megfelelő ember került a megfelelő helyre” – fogalmazott Bokros.
A Jobbik Buzeket nem, de Schmittet támogatta
Szegedi Csanád elmondta, a Jobbik nem látta alkalmasnak egyik jelöltet sem (Buzek mellett a svéd Eva-Britt Svenssont) a támogatásra.
Buzek előadásában sok szimpatikus elem elhangzott, rokonszenves a múltja is, de elfogadhatatlan az, hogy az uniós reformszerződés elfogadására szólította fel a képviselőtestületet, illetve a globalizáció melletti kiállásra – mondta Szegedi. Leszögezte: Schmitt Pál (Fidesz) alelnökjelöltségét viszont támogatták, abban a reményben, hogy egységesebb és könnyebb lehet ezek után a kiállás a magyar érdekek mellett.
Az első kelet-európai elnök
Jerzy Buzek volt lengyel kormányfő, a szocialisták és a liberálisok támogatását is élvező konzervatív néppárti képviselő lett kedden az Európai Parlament első kelet-európai országból származó elnöke.
A 69 éves liberális politikus egyik legelső törekvése, hogy véget vessen a régi és az új EU-tagok közötti megosztottságnak.
“Valaha vasfüggöny választotta el a régieket és az újakat. Ma már kevésbé látható, de még mindig megvan a megosztottság az újak (a 2004 óta csatlakozott tagállamok) és azok között, akik régebb óta tagjai az EU-nak” – jelentette ki a lengyel sajtónak adott interjúban, amely kedden jelent meg.
Buzek június 7-én messze a legnépszerűbb volt a jelöltek között, Donald Tusk kormányfő párjának, a jobbközép Polgári Platformnak a listáján került be az Európai Parlamentbe.
magyar alelnök
A most megalakult Európai Parlament egyik alelnöke a néppárti frakció magyar tagja, a Fidesz listavezetője, Schmitt Pál lett.
A Solidaritas alapítója
1940-ben született a cseh határ menti Smilowicében. A háború után a családja a sziléziai Chorzówba költözött, a gliwicei műszaki főiskolán vegyésznek tanult. Kutatóként és oktatóként dolgozott. 1970-71-ben a nagy-britanniai Cambridge-ben egyetemi képzésen vett részt, ahol angol nyelvtudását is tökéletesítette. Németül és oroszul is jól beszél.
1980-ban, a Szolidaritás megalapítása után részt vesz a szakszervezet sziléziai szervezetének alapításában. A hadiállapot 1981. december 13-i kihirdetése után Karol álnéven szervezi tovább titokban a Szolidaritást. 1997-ben lett kormányfő a Szolidaritás választási győzelme után. Négy évig kormányon maradt, ami a kommunizmus bukása (1989) után egyetlen lengyel kormányfőnek sem sikerült.
Felesége, Ludgarda is vegyész, lányuk, Agata színésznő, többek között Andrzej Wajda “A bosszú” című történelmi filmjében játszott Roman Polanski oldalán.
