A legnagyobb, nem politikai pártként működő ulsteri protestáns csoport, az Orániai Rend minden nyáron felvonulások százaival emlékezik meg arról, hogy az angol trónra a katolikus II. Jakab elűzése után meghívott protestáns uralkodó, Orániai Vilmos a XVII. században leverte az írországi katolikus lázadást.
Jakab az ír katolikusok körében szított felkeléssel próbálta visszaszerezni hatalmát, ám Orániai Vilmos – innen a Rend neve – 1690. július 12-én a Belfasttól délre húzódó Boyne folyó melletti csatában végképp felszámolta a katolikus ellenállást.
A felvonulási szezon csúcsnapja rendre minden év július 12-e, ám ha ez vasárnapra esik, a protestáns közösség hagyomány szerint hétfőn rendezi a fő felvonulásokat.
Rendszeresek az összecsapások
Idén az évfordulós események jórészt békésen teltek, egészen az esti belfasti összecsapásokig, amelyekben egy rendőr, akit kővel fejbe dobtak, megsérült. A rendőrök este bejelentették azt is, hogy a tömegből “legalább” egyszer rájuk lőttek.
Az északír főváros katolikusok lakta Ardoyne kerületében a karhatalom végül vízágyúkkal szorította vissza a tiltakozókat a menet útvonalától.
Az elmúlt néhány évben mindazonáltal már messze nem volt olyan nagy a feszültség a nyári protestáns demonstrációkon, mint korábban, amikor rendszeresen halálos áldozatokkal is járó utcai harcok és merényletek kísérték az évfordulós felvonulásokat és rendezvényeket.
Az északír hatóságok idegenforgalmi kampányt is indítottak az utóbbi időszakban, igyekezve a turisták számára is vonzóvá tenni a néhány éve még rendszeresen véres összecsapásokba torkolló eseményt.
Két éve volt az áttörés
Az észak-írországi rendezési folyamat a megbékélésről kötött 1998-as nagypénteki egyezmény után is még csaknem egy évtizedig zajlott. A tényleges áttörés két éve történt, amikor a legnagyobb katolikus britellenes milícia, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) leszerelte fegyverzetét, és bejelentette, hogy a továbbiakban lemond az erőszak alkalmazásáról.
Az IRA három évtizedes terrorhadjáratának óvatos becslések szerint is legalább háromezer halálos áldozata volt, köztük hétszáz brit katona.
Nemrég a legnagyobb unionista – britpárti – félkatonai szervezetek is közölték, hogy beszüntették a fegyveres tevékenységet.
Jelenleg a brit fennhatóságot pártoló protestáns, illetve az ír sziget egyesítéséért küzdő republikánus oldal két legradikálisabb politikai ereje, a Demokratikus Unionista Párt és egykori ádáz ellensége, az IRA politikai szárnyának tekintett katolikus Sinn Féin együtt kormányozza Észak-Írországot, korábban teljesen elképzelhetetlennek tartott koalíciót alkotva.
