A megosztottságot bizonyította a Nők feketében nevű, a délszláv háborúkban meghaltak hozzátartozói által létrehozott társadalmi szervezet péntek esti csöndes performansza, amellyel Belgrád központjában a srebrenicai muzulmán áldozatokra emlékeztek. Miközben fehér rózsával a kezükben, némán tisztelegtek az áldozatok emléke előtt, a körülöttük lévő rendőrkordon másik oldalán nacionalista szervezetek tagjai tüntettek – szidalmazták a csöndes megemlékezés résztvevőit, illetve Ratko Mladicot és Radovan Karadzicot éltették.
A Szervezet az emberi jogokért nevű nem kormányzati csoport aggodalmát fejezte ki, mert Szerbia nem fogadta el az Európai Parlament ajánlását, és nem nyilvánította a srebrenicai áldozatok emléknapjává július 11-ét. Bírálta ezért a törvényhozást Nenad Canak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke is, akinek a pártja még januárban javasolta a parlamentnek, hogy határozatban nyilvánítsa a srebrenicai áldozatok, s a volt Jugoszlávia terén dúló háborúkban meghaltak emléknapjává július 11-et.
Pásztor Bálint, a kisebbségi képviselőcsoport elnöke szerint a bosnyák és a szerb népnek meg kell békélnie egymással, s ennek az az egyik feltétele, hogy a közelmúlt történései, s mindenekelőtt a srebrenicai események a helyükre kerüljenek, s lezáruljon a róluk zajló vita. Ami Srebrenicában történt, az valószínűleg a legszörnyűbb esemény a II. világháború óta, s nemcsak ezen a vidéken, hanem egész Európában – mondta a politikus.
Tízezrek gyászoltak
Gyászolók és megemlékezők tízezrei rótták le kegyeletüket szombaton a srebrenicai népirtás 14. évfordulóján a mészárlás nyolcezer muzulmán áldozatának emléke előtt a kelet-boszniai Potocariban lévő emlékhelyen.
A Srebrenica melletti emlékközpontban a rendőrség adatai szerint 30-40 ezer ember gyűlt össze. Szarajevóból a szervezők szerint csaknem 160 busz szállította a részvevőket, de rengetegen érkeztek személyautóval is: a településre vezető utakon több kilométeres gépkocsisorok alakultak ki. A központi megemlékezésen a korábbi évekhez hasonlóan szerb nem kormányzati szervezetek is képviseltették magukat.
A megemlékezésen rövid beszédet mondott Valentin Inzko, a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottja, aki a mészárlás felelőseinek bíróság elé állítását követelte. Senki sem “sértheti meg vagy tüntetheti fel jelentéktelennek az áldozatok és családok szenvedéseit”. Azt sem szabad azonban megengedni senkinek, hogy “az emlékezést saját politikai céljaira sajátítsa ki”. Békét csak igazsággal és igazságszolgáltatással, nem pedig bosszúval lehet teremteni – hangsúlyozta az osztrák diplomata. Az igazságszolgáltatás kioltja a gyűlöletet, amely Srebrenicában felszínre tört. Ezért mindenkinek az a feladata, hogy Bosznia-Hercegovinában egy olyan társadalmat építsen fel, amelyet a törvény igazgat, amely megvédi polgárait, szabadságukat, méltóságukat és alapvető jogaikat – mondta Inzko.
Haris Silajdzic, a háromfős – bosnyák, szerb és horvát tagból álló – kollektív boszniai államelnökség muzulmán tagja beszédében burkoltan a nemzetközi közösség szemére vetette, hogy újra és újra engedményeket tesz a boszniai szerbeknek, és ezzel fenntartja a srebrenicai népirtás következményeit. “Hibákat el lehet követni, de nem szabad azokat megismételni” – figyelmeztetett Silajdzic.
A megemlékezés keretében örök nyugalomra helyezték az idén azonosított 534 áldozat – köztük három 14 éves fiú és egy 74 éves férfi – földi maradványait. A koporsók hosszú sorai előtt hozzátartozók ezrei imádkoztak már a reggeli óráktól. A 2003-ban létesült potocari emlékhelyen az előző években összesen 3297 srebrenicai áldozatot temettek el.
Az Európai Parlament idén januárban határozatban sürgette, hogy a népirtás évfordulója az Európai Unió minden tagállamában legyen emléknap. Az emléknap megtartásához az ottani törvényhozás döntése alapján Horvátország és Montenegró is csatlakozott. Bosznia és Hercegovinában a boszniai szerbek néhány napja megakadályozták az erről szóló határozat elfogadását, de az ország nagyobbik részén, a bosnyák-horvát föderációban idén is gyásznapot tartanak július 11-én.
Vállalni kell a múltat
Nada Kolundzija, a kormány mögött álló fő parlamenti erő, az Európai Szerbiáért képviselőcsoport demokrata párti elnöke szerint Srebrenica rengeteg ember szenvedésének szimbóluma, ám ez nem ok arra, hogy a srebrenicaiakon kívül más áldozatokat elfelejtsenek, s a srebrenicaiakon kívül más bűnösök elkerülhessék a büntetést.
A szerb kormánykoalícióhoz tartozó G17 Plus párt frakcióvezetőjének helyettese, Vlajko Senic is azt hangsúlyozta, hogy a Nyugat-Balkán európai jövője érdekében minden félnek, aki részt vett a térség tragikus múltjának alakításában, vállalnia kell a maga részét a bűntettekért viselendő felelősségből.
Dragan Todorovic, a Szerb Radikális Párt alelnöke kifogásolta, hogy 14 évvel a srebrenicai események után is még mindig csak a rengeteg muzulmán áldozatról esik szó, a szerb áldozatok ügyét pedig mellékesként kezelik. Az, hogy a szerb népet tekintik felelősnek a Srebrenicában történtekért, nem enyhíti, éppen ellenkezőleg, tovább mélyíti az országok közti problémákat – mondta.
Minden bűnöst meg kell büntetni
A délszláv háborúk minden bűnösét meg kell büntetni – nyilatkozta szombaton, a srebrenicai vérengzés 14. évfordulóján Boris Tadic szerb államfő.
Szerinte Szerbiának szilárd elhatározása, hogy maradéktalanul végigviszi együttműködését a hágai Nemzetközi Törvényszékkel, vagyis kiszolgáltat minden, rajta számon kért háború bűnöst. Teszi ezt nemcsak azért, mert ez törvényben előírt kötelessége, hanem azért is, hogy elősegítse a balkáni népek közti megbékélést.
A srebrenicai áldozatok emléke előtt tisztelegve minden ártatlan áldozat emléke előtt tisztelgünk – mondta Tadic, hozzátéve, hogy a kilencvenes években a volt Jugoszlávia területén történtekért nem lehet kollektív bűnössé nyilvánítani egyetlen népet sem, hanem család és keresztnévvel pontosan meg kell nevezni a bűnelkövetőket.
Mirko Cvetkovic szerb kormányfő ugyancsak szombaton kijelentette, hogy minden bűnelkövetőt felelősségre kell vonni. “Az áldozatok nevét tudjuk, az igazságszolgáltatási szervek feladata pedig Szerbiában és a szomszédos országokban is az, hogy megtalálják és felelősségre vonják a bűntettek elkövetőit” – mondta.
14 éve történt
A boszniai szerb erők az 1992-1995 közötti boszniai háború vége felé, 1995 júliusában foglalták el az ENSZ-védelem alatt álló srebrenicai muzulmán enklávét, és néhány nap leforgása alatt kivégeztek mintegy 8000 muzulmán férfit és fiút.
A vérengzés egyik fő felelősének, Radovan Karadzic egykori boszniai szerb elnöknek pere már megkezdődött a hágai Nemzetközi Törvényszéken, de másikuk, Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnok még szökésben van, valószínűleg Szerbiában bujkál.
