Megkezdődött szombaton a dél-szlovákiai Somorja melletti Csölösztőn a Híd-Most új szlovákiai magyar párt első, alapító közgyűlése.
A Híd létrehozásával “egy társadalmi megrendelést teljesítünk” – jelentette ki beszédében Bugár Béla, az új párt egyik alapítója, s várhatóan első elnöke.
Leszögezte: “Olyan politikai párt létrejötték kezdeményeztük, amely közös hazánkban, a többnemzetiségű Szlovákiában a nyitottság, a tisztesség, a felelősség és a bizalom jegyében, a kölcsönös és méltányos együttműködés eszméjét tűzte zászlajára. Tettük ezt olyan társadalmi környezetben, amelyről sok minden elmondható mostanában, csak az nem, hogy a felelős együttműködés jellemzi.”
Tulajdonképpeni megoldás a párt
Szerinte az új pártot szimpatizánsai “tulajdonképpeni megoldásnak” tekintik. Megoldásnak életük mindennapi gondjaira. Megoldásnak az elhidegült szlovák-magyar viszony civilizált rendbetételére. Megoldásnak az önzetlen együttműködésre, a kölcsönös tolerancia érvényesülésére és a nyugodt élet megteremtésére. Hangsúlyozom, nemzeti hovatartozásra, felekezetre való tekintet nélkül.”
Bugár megjegyezte: a Híd nem fogja megkerülni a szlovák-magyar viszony kényes kérdéseit, de felelősen kívánja felvetni őket.
“…nyilvánvaló, ha a társadalomban akár a legkényesebb kérdések felmerülnek, nem tehetjük meg, hogy a szőnyeg alá söpörjük azokat és politikusokként nem fogalmazunk meg egyértelmű álláspontot. Felkészületlenül, minden koncepció nélkül viszont tilos a legegyszerűbbnek is látszó témát a közbeszéd tárgyává tennünk. A Hídnak az a feladata, hogy életképes megoldásokat kínáljon minden helyzetben, minden állampolgár számára” – húzta alá a politikus.
bugár béla lett az elnök
Bugár Bélát választották meg az új szlovákiai magyar párt, a Híd-Most első elnökévé az alapító közgyűlés küldöttei. A legnépszerűbb szlovákiai magyar politikusnak, aki korábban egy évtizeden keresztül a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke volt, a választáson nem volt ellenfele.
Kulturált rendezést akarnak
“Házi feladat a szlovák-magyar viszony kulturált elrendezése, hiszen Szlovákia és Magyarország viszonya is ennek függvénye” – jelentette ki Rudof Chmel, Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövete, neves hungarológus, aki szintén alapítója a Hídnak.
Chmel szerint a Híd egy “jó projekt, amely összhangban van tevékenységem céljával, a szlovák-magyar együttélés elősegítésével”. Hangsúlyozta: nem kell félni a magyar kisebbségtől, nem ellenségként, egyenrangú, egyenjogú partnerként kell kezelni.
“A jövő évi parlamenti választáson piros lapot kell mutatni a nacionalizmusnak” – szögezte le Chmel, aki az egyelőre nem megerősített értesülések szerint a Híd-Most vezetőségének tagja lesz.
Az alapító közgyűlésen mintegy 70 küldött vesz részt Szlovákia különböző vidékeiről. A küldöttek mintegy 10 százaléka szlovák nemzetiségű.
A közgyűlés megvitatja és elfogadja a Híd-Most alapszabályzatát, belső szabályzatát, a pártprogram alapelveit és megválasztja az országos tisztviselőket.
Megnyitják a kaput a szlovákok felé
Nem magyar-szlovák, hanem a szlovákság felé nyitott magyar párt lesz a Híd – állítja Bugár Béla, az új szlovákiai párt, a Híd-Most egyik alapítója.
“Nem, ez egy magyar párt lesz, mely megnyitja kapuit a szlovákok felé is” – jelentette ki Bugár az Új Szó című szlovákiai magyar napilapban szombaton megjelent interjújában.
Két platform lesz
Bugár szerint a Hídban két platform lesz – egy szlovák és egy magyar -, s ezek közül az egyik sem szavazhatja le a másikat.
“Lesz tehát egy magyar és egy szlovák platform, ezek közül az egyik sem szavazhatja le a másikat. Minden kérdést mindkét platform megvitat majd. Ha valahol feszültség keletkezik, akkor tárgyalni kell, nem fordulhat elő, hogy az erősebb platform leszavazza a gyengébbet, ahogy az MKP-ben az utóbbi időben gyakran előfordult” – fejtette ki Bugár, aki egy évtizedig volt az MKP elnöke.
Bugár Béla, a Hír-Most alapítója – előlépnek (Fotó: MTI)
Hozzátette, hogy a Híd elnökségében is lesz egy szlovák személyiség – nem hivatalos értesülések szerint Rudolf Chmel, Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövete, neves hungarológus.
Bugár azt állítja, hogy az új pártnak nagyon sok szlovák szimpatizánsa van. A politikus bízik abban, hogy ily módon majd a szlovákság egy részét is sikerül a magyar vagy a kisebbségi ügyek mellé állítani, s ezzel kifogni a szelet a nacionalizmus vitorláiból.
Szükséges és hasznos projekt
Rudolf Chmel, Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövete, a neves szlovák hungarológus nagyon “szükséges és hasznos” projektnek tarja a Híd-Most létrehozását, s ezért lehetőségei szerint támogatni kívánja.
“Egy olyan párt létrehozását, amely a nemzetiségi problémákat, feszültségeket párbeszéd, valamiféle megegyezés útján próbálná meg megoldani, nagyon szükségesnek és hasznosnak tartom” – nyilatkozta a Híd-Most újonnan megválasztott alelnöke Csölösztőn.
Szerinte a szlovák-magyar ellentét többnyire irracionális alapokon nyugszik, s nagymértékben a politikusok éltetik, különösen központi szinten. Példaként a szlovák államnyelvtörvényt hozta fel.
“Nem értem, ki akarná a szlovák nyelvet támadni, illetve ki előtt kellene ezt a nyelvet védeni ma, 150 évvel a nyelv kodifikálása után” – húzta alá Chmel.
A közgyűlés nyilatkozatban hívta fel a szlovák államfőt, hogy ne írja alá az államnyelvtörvényt, mert az nem jó, s kárt okoz a szlovákiai nemzeti kisebbségeknek.
“Az irracionalitást el kell utasítani. Ez (a Híd-Most) egy olyan párt, amely elsősorban a gondolkodó embereket kívánja megszólítani” – mutatott rá az alelnök. Az új párt előtt álló egyik legnagyobb probléma Chmel szerint az, hogy le kell győzni a szlovák-magyar viszonyban meglévő sztereotípiákat, előítéleteket.
“Sajnos a politikusok által éltetett irracionális előítéleteket ma még sokan elhiszik. Ezt kellene megváltoztatni” – jegyezte meg. Hozzátette: az előítéletek sajnálatosan nem csak a kevésbé művelt rétegekre jellemzőek, de “jellemzik a társadalom műveltebb rétegének egy részét is”.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a vitás “magyar kisebbségi témákban” a szlovák politikusok pártszínekre való tekintet nélkül “nagyrészt összetartanak és egyetértenek”.
Saját jövőbeni pártbeli szerepét érintő kérdésre válaszolva kifejtette: már több évtizede a szlovák-magyar közeledésen dolgozik. Bár a Híd-Most nyilvánvalóan nem fogja az összes szlovák-magyar problémát megoldani, de segíthet előrelépni ezen a téren, s ezért “elfogadtam barátaim meghívását, hogy vegyek részt a közös munkában”.
Az MKP-t elhagyók alapították
A hivatalosan július 3-án bejegyzett Híd alapítói a Magyar Koalíció Pártját (MKP) elhagyó parlamenti képviselők: Bugár Béla, A. Nagy László, Gál Gábor, Simon Zsolt és Bastrnák Tibor. Kilépésüket az MKP-ból mindnyájan a pártvezetés politikai stílusával való egyet nem értéssel és a párton belüli állítólagos demokráciahiánnyal indokolták. Bírálataik különösen Csáky Pál és Duray Miklós, az MKP elnöke, illetve stratégiai alelnöke ellen irányultak, akik a kritikát alaptalannak minősítették és elutasították.
Az MKP vezetése szerint az események gyökereit abban kell keresni, hogy Bugár 2007-ben a Csáky Pállal a pártelnökségért folytatott harcban alulmaradt, s ezt nehezen viselte. Helyi megfigyelők szerint a szakításban politikai és gazdasági okok, valamint személyi érdekek, sértettségek egyaránt közrejátszottak.