A Szovjetunió felbomlása óta tapasztalt, több mint egy évtizede érlelődő feszültség most növekvő erőszakba és konfliktusba torkollik, és ahogy ezt az Abházia és Dél-Oszétia területén zajló viszályok is igazolták, veszélyben a civil lakosság, írja a Minority Rights Group International évente összeállított értékelésében. A rangsort az idén a kontinensen az Oroszországi Föderáció, Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Grúzia vezeti. Világszinten Szomáliában, Irakban, Szudánban és Afganisztánban a legveszélyeztetettebb a lakosság.
A megoldatlan területi vitákból fakadó nyugtalanság miatt a szakadár köztársaságok területén élő grúz kisebbség, illetve az oszét és az abház kisebbségek folyamatos fenyegetettségnek vannak kitéve – mondta kérdésünkre Snjezana Bokulic, az MRG programigazgatója. Amennyiben nem tisztelik a kisebbségek jogait Grúziában, illetve a szakadár grúz köztársaságokban, Abháziában és Dél-Oszétiában, a területi viták rendezésére irányuló erőfeszítéseket véres konfliktusok kísérhetik – tette hozzá.
Iraki menekültek (fotó: MTI/EPA)
Grúzia 19-et lépett előre az idei értékelésben. A Grúzia és Dél-Oszétia között tavaly augusztusban tetőződő feszültség hatására kirobbant fegyveres konfliktus hátrányos következményekkel járt a kisebbségekre. A vitatott területeken kívül élő oszét és abház kisebbség hosszú ideje szenved a Tbiliszi és a szeparatisták között zajló konfliktus miatt, míg az abház hatóságok lezárták a közigazgatási határt, és megsértették a grúz kisebbség jogait. Az elsődleges szempont a civilek védelme a konfliktus rendezésében – tette hozzá Bokulic.
A lista első öt helyén a tavalyihoz képest nem történt változás (Szomália, Irak, Afganisztán, Burma/Mianmar), a legfenyegetettebb kisebbségeket jelentő top 20-ban azonban jelentősen feljebb lépett Pakisztán, Etiópia, Izrael és a Palesztin Hatóság.
A rangsor szerint az Orosz Föderációban, Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában is érezhető a feszültség. Az Orosz Föderáció tavalyhoz képest előrébb lépett az értékelésben, ahogy az ingusföldi konfliktus fokozódik. Az ismétlődő bombamerényletek és a lázadó erők támadásainak hatására megindult a fegyverkezés, és félő, hogy a köztársaság szomszédja, Csecsenföld nyomdokaiba lép.
A nyugat-balkáni térségben, Bosznia-Hercegovinában is etnikai feszültség tapasztalható a három államalkotó népcsoport, a bosnyákok, a horvátok és a szerbek között. Szerbiában és Koszovóban is növekvő nyugtalanság volt megfigyelhető, miután Koszovó 2008 februárjában kikiáltotta függetlenségét. Az albán kisebbséget vagy a kisebb népcsoportokat, pl. a gorániakat vagy a romákat érték fenyegetések.
Az etnikai feszültség nem a múlt része Délkelet-Európában. A kisebb népcsoportok, pl. a romák az élet számos területén hátrányt szenvednek. Társadalmi és biztonsági helyzetük jelentősen romlott egész Európában, a szélsőséges és folyamatos marginalizáció, illetve a kirekesztés pedig konfliktust eredményezhet a jövőben.
