Nagyvilág

Korrupció miatt nem lehet Szlovénia OECD-tag?

Elhúzódhat Szlovénia csatlakozása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) Finnország miatt, amelynek a korrupció elleni küzdelem terén fenntartásai vannak a közép-európai országgal szemben - jelentette a szlovén média.

Helsinki állítólag nem elégedett azzal, ahogyan a szlovén igazságszolgáltatás együttműködik a finn hatóságokkal a ljubljanai kormány és a Patria finn hadiipari cég három évvel ezelőtti, kenőpénzgyanús ügyletének kivizsgálásában. Szlovénia OECD-tagságával kapcsolatos fenntartásait Finnország írásban terjesztette elő a nemzetközi szervezet korrupció elleni küzdelmet felügyelő munkacsoportjának ülésén, amelyet június közepén Párizsban tartottak.

A ljubljanai média kommentárja szerint a csatlakozási tárgyalások befejezéséhez közeledő Szlovéniát “kellemetlen meglepetésként” érte Finnország lépése.

A finn nemzeti nyomozóiroda tavaly szeptemberben indított vizsgálatot a Patria ellen, miután egy helyi televízió arról számolt be, hogy a vállalat két éve szlovéniai döntéshozók és lobbizók megvesztegetése nyomán nyert el egy páncélozott szállító harcjárművek beszerzésére kiírt, 278 millió euró értékű állami pályázatot. A finn hadiipari cég ennek köszönhetően 2013-ban 135 páncélozott szállító harcjárművet szállíthat Szlovéniának.

A Patria állítólag 21 millió eurót szánt a szlovéniai döntéshozók megvesztegetésére. Az YLE finn televízió azzal állt elő egyik műsorában, hogy Janez Jansa volt szlovén miniszterelnök is szerepelt a hadiipari cég kifizetési listáján, ami óriási botrányt okozott Szlovéniában. A ljubljanai kormányfői hivatal visszautasította a finn tévében elhangzott vádat, és bocsánatkérést követelt. Teljesen alaptalannak és képtelennek nevezte a Jansára vonatkozó állítást.

Szlovénia 1996-ban kérte felvételét az OECD-be, a hivatalos csatlakozási tárgyalások 2007 végén kezdődtek meg. Az 1961-ben alapított nemzetközi szervezethez fejlett piacgazdaságú államok csatlakozhatnak, jelenleg 30 tagországa van. Fő célja, hogy a tagországokban gazdasági és szociális politikájuk összehangolásával elősegítse a gazdasági növekedést, a magas foglalkoztatási szintet és a pénzügyi stabilitást, valamint a világkereskedelem fejlődését.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik