Újabb cáfolat került napvilágra az iráni elnökválasztások eredményeit illetően. Az Independent értesülései szerint a mérsékeltebb jelöltként ismert Moussavi támogatói között a napokban egy levél fénymásolata terjed.
A levelet állítólag az iráni belügyminiszter, Szadek Maszúli írta Ali Khamenej ajatollahnak, ebben értesítve őt a választások valódi eredményéről. Maszúli említi az ajatollah parancsát, Ahmedinedzsád elnök győzelmével kapcsolatban, továbbá leírja a „valós” eredményeket is. A titkos forrás szerint valójában Mousavi 19 millió 75 ezer 623, szövetségese, Mehdi Karoubi 13 millió 387 ezer 104, Ahmadinedzsád pedig 5 millió 698 ezer 417 szavazatot kapott.
Eredeti lehet a levél
A levél eredetiségét egyelőre nem tudták megerősíteni, de a valódisága mellett szól, hogy a benne található eredmények nem állnak Mousavi érdekében, hiszen így egy második fordulóban is meg kell mérettetnie önmagát.
A hivatalos eredmények szerint az iráni elnökválasztásokat 24 millió vokssal Mahmud Ahmadinedzsád nyerte, második befutóként Mirhosszein Mousavi pedig 13 millió szavazatot volt képes begyűjteni. Teheránban a szombat óta tartó, betiltott tüntetések többször összetűzésekbe torkollottak a tüntetők és a rendvédelmi erők között. Eddig tizenöt tüntető halt meg.
Személyi harcok a háttérben
A Der Tagesspiegel című berlini napilap az iráni politikai vezetésen belüli hatalmi harc drámai kiéleződéséről és ennek kapcsán a korábbi szembenállások kiújulásáról írt csütörtöki elemzésében
Az újság szerint Iránban ritkán zajlanak úgy az események, ahogy azok a felszínen látszanak. Így ezúttal sem elsősorban Mahmúd Ahmadinezsád elnökről van szó, hanem a háttérben éles hatalmi harc zajlik Ahmadinezsád “mentora”, a legfőbb vallási vezető, Ali Hamenei ajatollah és a még mindig nagy befolyással rendelkező, korábbi államfő, Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani között. Rafszandzsani vezeti azt a síita klérus 86 tagjából álló szakértői tanácsot, amelyik megválasztja az ország vallási vezetőjét, de szükség esetén hivatalából fel is mentheti őt.
Az újság szerint kettejük párharcát a személyes rivalizálás mellett az iszlám köztársaság eltérő értelmezése határozza meg. Hamenei mereven ragaszkodik a forradalmi eszmékhez, az üzleti érdekeltségekkel is rendelkező Rafszandzsani ezzel szemben egy pragmatikusabb politika, az ország fokozatos modernizálása mellett áll ki, és hosszabb ideje az Egyesült Államok felé történő nyitást szorgalmazza. Nem kívánja megváltoztatni ugyanakkor azt a rendszert, amelyben mind politikai, mind gazdasági téren döntő szerepet tölt be – írta a Der Tagesspiegel.
Nem tudnak egységesen fellépni
A Financial Times Deutschland kommentárjában arra mutatott rá, hogy az iráni események megosztják a világot. A lap emlékeztetett arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai már az iráni atomprogrammal kapcsolatos vitában is nehezen tudtak egységes álláspontra jutni. Amennyire különbözőek az Egyesült Államok, Oroszország és Kína, továbbá Franciaország és Nagy-Britannia érdekei, legalább annyira eltérnek egymástól az iráni választási eseményekkel kapcsolatos reagálásaik – írta a Financial Times Deutschland.
Az újság szerint az amerikai kormány lavírozni igyekszik. Az eddigi reagálásokból az tűnik ki, hogy “nem Ahmadinezsád, de nem is Muszavi jelenti az iráni rendszert”. Ezért fejtegette Obama elnök egy televíziós nyilatkozatban azt, hogy kettejük politikájában talán nincs is akkora különbség. Az Egyesült Államok abból indul ki, hogy egy ellenséges rezsimmel áll szemben, ugyanakkor hosszú távú érdekeit kell szem előtt tartania. Az elnök ezért nem kérdőjelezte meg nyíltan Ahmadinezsád választási győzelmét, és került minden fajta olyan állásfoglalást, amelyet Teherán a belügyekbe való beavatkozásként értékelhette volna.
Washington taktikázik
Washingtonnak talán előnyösebb lenne az, ha Ahmadinezsád személyében egy, a legfőbb vallási vezető, Hamenei ajatollah által támogatott, de “meggyengült héja” maradna hivatalban, mint ha egy jó szándékú reformer kerülne az államfői székbe, aki viszont nem rendelkezik a vallási vezetők támogatásával.
A német lap szerint nem utolsósorban Oroszország magatartásától függ az, vajon Irán hajlandó lesz-e az Egyesült Államokkal való párbeszédre.
Moszkva és Peking egyformán gratulált Mahmúd Ahmadinezsádnak az újraválasztáshoz, és ismételten kiállt amellett, hogy az atomvitát diplomáciai úton kell megoldani – emlékeztetett az újság, amely Oroszország és Irán taktikai szövetségéről írt. Az viszont Moszkvának sem érdeke, hogy Irán a Közel-Keleten egy új atomhatalommá váljon – fűzte hozzá a Financial Times Deutschland.
