Florence Hartmann a vád szerint Slobodan Milosevic egykori jugoszláv államfő perében hozott bizalmas döntések néhány részletét szivárogtatta ki két éve megjelent könyvében és egy újságcikkben. Hartmann ügyvédjei szerint azonban olyan információkról van szó, amelyeket előzőleg már mások – köztük bírák – is nyilvánosan ismertettek.
A korábbi újságíró Hartmann 2000 és 2006 között dolgozott Carla Del Ponte akkori főügyész szóvivőjeként. Távozása után könyvet írt, és több cikket is publikált a törvényszék munkájáról, és a vádirat szerint ezekben tett közzé olyan információt, amelyet csupán belső tájékoztatásra szántak.
Sajtóértesülések szerint olyan feljegyzésekről van szó, amelyek a délszláv háborús időkben tartott belgrádi legfőbb védelmi tanácsi üléseken készültek, de máig titkosan kezelendők. Bizalmasságuk megőrzését a törvényszék azért is fontosnak tartja, hogy ne könnyítsék a még folyó háborús bűnperek vádlottjainak dolgát.
A törvényszék azzal vádolja Hartmannt, hogy szándékosan fedte fel a bizalmas információkat. Védői viszont azzal érvelnek, hogy más újságírók már Hartmann előtt hozzáfértek az anyaghoz, és bírák is hoztak belőle nyilvánosságra részleteket ítéletek felolvasásakor.
A bíróság már jelezte: fontosnak tartja, hogy szükség esetén szigorú ítéletekkel biztosítsák az államtitkok megőrzését.
Hasonló vádakkal több per folyt már a törvényszéken újságírók és tanúk ellen, de ezekben viszonylag enyhe ítéletek születtek.
A volt szóvivő akár hét év börtönre és 100 ezer euró pénzbüntetésre is ítélhető.
