A 2001 óta hatalmon lévő kommunisták áprilisban megnyerték a parlamenti választásokat, de jelöltjüket, Zinaida Greceaniit – aki a miniszterelnöki széket cserélte volna fel az államfőire – már nem tudták megválasztatni köztársasági elnöknek a parlamentben, mert az ehhez szükséges 61 helyett csak 60 mandátummal rendelkeznek a 101 fős törvényhozásban. Az államfői tisztséget nyolc éve betöltő Voronin, a kommunista párt elnöke, harmadszor már nem állhat az állam élén.
Miután a parlamentben kétszer is sikertelenül rendeztek parlamenti szavazást az új államfő személyéről, az alkotmány értelmében új parlamenti választásokat kell kiírni. A három ellenzéki párt azt reméli, hogy az újabb parlamenti választás révén véget vethet a kommunisták uralmának. Mindazonáltal bejelentették, hogy nem alkotnak majd választási koalíciót. Voronin azzal, hogy választásokat kényszerült kiírni, elveszti új hatalmi pozícióját, a házelnöki tisztséget, amelybe nemrég választották meg, és egyúttal az ügyvezető államfői teendőket is ellátja.
A parlament feloszlatását bejelentvén Voronin azzal vádolta meg az ellenzéket, hogy “nem akar választási győzelmet”, “csak káoszt és Moldova vereségét”.
A parlament feloszlatásának bejelentése előtt a képviselők módosították a választási törvényt, hatról öt százalékra csökkentették a pártok számára a bejutási küszöböt. A szavazás érvényességének küszöbét is leszállították az 50 százalékos részvételi arányról egyharmadosra. Amennyiben az alacsony részvétel miatt meg kell ismételni a választást, a módosítás értelmében az újabb fordulóban már egyáltalán nem lesz részvételi küszöb.
