Nagyvilág

Bizarr dolgok történnek Grúziában

Az elnöki hatalom megdöntésére szerveződött állítólagos puccskísérlet ismét rávilágított a Szaakasvili vezette rezsim gyengülésére. Elképzelhető, hogy az elnök végső elkeseredésében találta ki, hogy a hadsereg ellene szervezkedik, nem valószínű ugyanakkor, hogy a grúz ellenzék Moszkvából kap támogatást a rezsim megdöntéséhez.

Bizarr történetről van szó és nem vagyunk a tények teljes birtokában – kommentálta a Grúziában kedden történt állítólagos katonai puccskísérletet lapunk számára Deák András, a Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa. A felkelés célja hivatalos közlések szerint a kormány megdöntése volt a NATO tervezett grúziai hadgyakorlata küszöbén Moszkva támogatásával.

Kitalált történet?

Alapvetően kétféle forgatókönyv képzelhető el. Az egyik szerint Szaakasvilli elnök csak kitalálta a katonai puccskísérletet, végső elkeseredésében fordult ehhez az eszközhöz, hogy újabb akciót indíthasson az őt támadó ellenzék ellen –fogalmazott a szakértő. Ha ez igaz, akkor nem is provokációról, inkább koncepciós perről beszélhetünk, mely során akár ügyészségi eljárást is indíthatnak az állítólagos puccskísérletben résztvevők ellen azzal a váddal, hogy a hatalom megdöntésére törtek – tette hozzá.

A másik lehetőség az, hogy valóban volt az elnök ellen egy szervezkedés katonai körökben. Még ha Szaakasvili fel is fújta ezt az ügyet, tény, hogy már az előző elnök, Sevarnadze idején is sok volt a katonai lázadás,– emlékeztet Deák András, hozzátéve, hogy a grúz katonaság felett nincs nagy civil kontroll. Bármi is történt valójában, az eset ismét rávilágít arra, hogy Szaakasvili körül gyengül a hatalmi központ, egyre kevésbé tudja kontrollálni a hatalmi szerveket.

Ortodox pap beszél rendőrökkel az ellenzéki tüntetőkkel való összecsapás előtt (fotó: EPA/STR)

Ortodox pap beszél rendőrökkel az ellenzéki tüntetőkkel való összecsapás előtt (fotó: EPA/STR)

A grúz belügyminisztérium szerint a keddi katonai „puccskísérlet” mögött Moszkva áll, aki a grúz ellenzékkel szövetkezve akarta megdönteni a hatalmat. Rendkívül valószínűtlen ugyanakkor, hogy az ellenzék orosz segítséget fogadott volna el, ez politikai „öngyilkosság” lett volna a részükről – véli Deák András, hozzátéve, hogy a kormány nem rendelkezik megfelelő bizonyítékokkal az „orosz szál” alátámasztására.

Az elnök lemondását követelik

Közben csütörtökön szabadon engedték azt a három ellenzéki aktivistát, akiket előző nap fogtak le, s akiknek az őrizetbe vétele miatt több tucat ellenzéki tüntető Tbilisziben összetűzött a rendőrséggel. Az ellenzékiek azért vonultak a főkapitánysághoz, hogy egy újságíró állítólagos megverése miatt őrizetbe vett három társuk szabadon engedését követeljék. Az összecsapás akkor tört ki, amikor a tüntetők megpróbáltak behatolni a kapitányság területére. Ez tűnt az eddigi legsúlyosabb erőszakos cselekménynek az elnök lemondását követelő, három hete tartó ellenzéki megmozdulások során.

Az ellenzék szerint az elnök megsérti a demokratikus kormányzás elveit, s hibájául róják fel azt is, hogy belerángatta Grúziát az Oroszországgal tavaly nyáron vívott, súlyos grúz vereséggel záruló villámháborúba. Az elnök megásta a saját sírját, kitartunk és végigvisszük ezt a harcot – idézi Nino Burjanadze ellenzéki vezető szavait a BBC.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik