Grúziában kedden katonai zendülést számoltak fel, amelynek célja a hivatalos közlések szerint a kormány megdöntése volt a NATO tervezett grúziai hadgyakorlata küszöbén Moszkva támogatásával.
Televíziós beszédjében, Szaakasvili elnök a NATO katonai gyakorlatokat nevezte meg a lázadás legfőbb motivációjaként, valamint a folyamatosan fejlődő kapcsolatokat is Grúzia és az Európai Unió között. Az állítólagos puccs forgatókönyve szerint 5000 orosz katona betörvén elfoglalta volna a Grúzia által ellenőrzött szakadár Dél-Oszétiát. Ezután nem messze Tbiliszitől két grúz ezred csatlakozott volna hozzájuk, majd közösen elfoglalták volna a fővárost és meggyilkolták volna Saakashvili elnököt – írja az EurasiaNet című internetes oldal.
Kiderült az is, hogy a lázadók célja az volt, hogy átvegyék az irányítást az elnöki adminisztráció, a főügyészség valamint a belügyminisztérium fölött, illetve megsemmisítsék a kormánypárti Rustavi-2 tv állomást és a központi vasútállomást. Ezeket új választások követtek volna. Az új kormány elvetette volna a NATO illetve az EU-s integrációs folyamatokat. Állítólag Oroszország 2-3 millió eurót adott volna Szaakasvili megdöntéséért.
A grúz elnök fegyveres testőreivel a puccskísérlet helyszínére érkezik (MTI/EPA)
A belügyminisztérium szerint nem kellett erőszakhoz folyamodni, a lázadók tárgyalások nyomán letették a fegyvert, vezetőiket pedig jórészt letartóztatták, egyesek elmenekültek. A zendülés irányítóinak nevét és követeléseit nem hozták nyilvánosságra. Központjuk a fővárostól mintegy 19 kilométerre keletre fekvő Muhrovani támaszponton volt, s egy páncélos zászlóalj több száz katonája állt melléjük.
Csak figyelemelterelés volt?
Az elnöki hivatal egy neve elhallgatását kérő munkatársa szerint a zendülők csak a készülő NATO-hadgyakorlatot akarták megakadályozni, és arra nincs bizonyíték, hogy hatalomátvételt terveztek volna, és arra sincs, hogy Oroszország zsoldjában álltak volna. Tisztek egy kis, elégedetlen csoportja vett benne részt, amely 2001-ben hasonló akciót hajtott végre ugyanabban a laktanyában – mondta.
A grúz ellenzék szerint a zendülésről szóló bejelentéssel a kormány el akarja terelni a figyelmet a több mint három hete folyó ellenzéki tiltakozásokról és utcai megmozdulásokról. “A jelentések kitaláltak. Ez csak mese, ilyeneket már annyit hallottunk tőlük” – mondta egyik vezetőjük.
Dmitrij Rogozin, Oroszország NATO-nagykövete Brüsszelből nyilatkozva őrültségnek minősítette a Moszkva ellen felhozott grúz vádakat. Az orosz biztonsági erők egy névtelenül nyilatkozó tisztségviselője szintén határozottan visszautasította azt a feltételezést, hogy Moszkva állna a lázadás hátterében. Oroszország korábban többször is utalt arra, hogy Miheil Szaakasvili grúziai elnök megtalálhatja a módját annak, hogy elterelje a figyelmet a lemondását követelő ellenzéki erők tiltakozásáról. A NATO-nak le kellene mondania a gyakorlatot az “őrültek házában”, hiszen “a grúz katonák nem képesek megfelelően fogadni külföldi kollégáikat, mert saját elnökük ellen lázonganak” – mondta Rogozin.
Moszkva szerint provokáció történt
Moszkvában egy külügyminisztériumi forrás kijelentette: “Ez provokáció. Oroszországnak semmi része nincs abban, ami abban az országban zajlik. Éppen az történt, amitől tartottunk, hogy ugyanis az irányíthatatlanná vált grúziai belső folyamatokat „külső erőknek”, nevezetesen Oroszországnak igyekeznek tulajdonítani”.
Igor Barinov nyugalmazott ezredes szerint a NATO kétértelmű és meglehetősen kényelmetlen helyzetbe hozta magát azzal, hogy a tervezéskor nem vette figyelembe a hadgyakorlat helyszínéül kijelölt államban uralkodó instabilitást. Moszkvában cáfolták azt is, hogy megerősítették volna a grúz-orosz határ védelmét, illetve, hogy az abháziai és a dél-oszétiai orosz támaszpontokon fokozott harckészültséget rendeltek volna el.
Egy Kreml-forrás az ITAR-TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy Szaakasvili grúz elnöknek “orvoshoz kellene fordulnia”. Szaakasvili egyebek között azt állította, hogy az orosz fekete-tengeri flotta a grúz partok előtt tartózkodik, s hogy megnövelték az Abháziában és Dél-Oszétiában tartózkodó orosz katonák számát.
A NATO gesztust gyakorolt
A The Independent című brit lap azt írta szerdai számában, a NATO gesztust kívánt gyakorolni azzal, hogy Grúziát jelölte ki a hadgyakorlat helyszínéül. Azt üzente ezzel, hogy nem felejtette el, hogy a kis ország NATO-tagságra törekszik, noha az Oroszországgal vívott tavaly augusztusi dél-oszétiai háború miatt egyelőre lekerült a napirendről Grúzia felvétele a szervezetbe.
A helyszínválasztás az újság szerint egyúttal figyelmeztetés Oroszországnak, hogy ne folytassa tovább katonai hatalmának kiterjesztését a Kaukázustól délre. A hadgyakorlat végül azt is jelzi, hogy a Nyugat számára továbbra is fontos a térség, mint az energiaszállítás lehetséges útvonala – írta a The Independent.
