Jones a belgrádi Politika napilapnak elmondta, miután a hágai Nemzetközi Bíróság nem hajlandó foglalkozni az üggyel, az AI aktívan kutat bizonyos mechanizmusok után, amelyek lehetővé tennék, hogy a NATO feleljen gaztetteiért. Ugyanis egyelőre semmilyen e világi intézmény sem rendelkezik hatáskörrel a leghatalmasabb katonai szövetség felett.
„Továbbra is igyekszünk nyomást gyakorolni a NATO-ra, mert az elmúlt 10 év alatt meggyőző bizonyítékokat szereztünk, hogy 1999-ben Szerbia bombázása során sérültek az emberi jogok” – tette hozzá Sian Jones.
Tagadják a felelősséget
Az Amnesty International 2002-es jelentésében a Szerb TV belgrádi székházának bombázását, amelyben 16 személy életét vesztette, további 16 pedig megsérült, háborús bűnténynek, valamint a humanitárius jogok durva megsértésének minősítette.
A NATO elutasította a vádakat, valamint az eset kivizsgálását is. A katonai szövetség vezetői szerint „nincs miért felelősségre vonni a NATO-t, mivel a tévéadó a szerb katonai távközlési hálózat szerves részeként hozzájárult ahhoz, hogy a belgrádi hatóságok irányítani tudják a koszovói lázadás leverését.”
Nem perelhető?
Marc Gruber, a Nemzetközi Újságíró Szövetség európai ügyekkel megbízott igazgatója szerint a tény, hogy a NATO-t még tíz év után sem terheli büntetőjogi felelősség azért, amit Szerbiában tett, bonyolult jogi kérdés, amit nem könnyű megoldani. Egy bíróság sem kezdhet pert a NATO ellen, mert a nemzetközi jogrendszernek ehhez nincs alapja, ugyanis az Észak-Atlanti Szövetség állam feletti szubjektum, államok nemzetközi koalíciója – mondta.
„A Nemzetközi Újságíró Szövetség erélyesen elítéli ezt a gaztettet, és a legkevesebb, amit a NATO megtehetne, hogy bocsánatot kér. Már tíz éve tiltakozunk a tény ellen, hogy a NATO egy tv-állomást bombázott úgy, hogy tudta, az épületben újságírók tartózkodnak. A médiának soha nem lenne szabad katonai célpontul szolgálnia” – nyilatkozta a Politika napilapnak Gruber.
