A két ország mind a mai napig nem vette fel a diplomáciai kapcsolatokat a volt szovjet tagköztársaság 1991-es függetlenné válása óta, mert eltérően ítélik meg az oszmán birodalombeli örmények 1915 és 1917 közötti tömeges lemészárlását és deportálását.
Örményország népirtásnak minősíti a vérengzést, és szerinte annak több mint másfél millió örmény esett áldozatul, Törökország szerint viszont 300-500 ezer. Ankara nem ismeri el, hogy népirtás történt volna, és azt állítja, hogy a fegyveres konfliktusban számos török is meghalt. A népirtás tényét több nyugati hatalom – köztük Franciaország és Kanada, illetve az Európai Parlament – elismerte már, amit Törökország szintén kifogásol.
A török kommüniké két nappal az örmény áldozatok emléknapja, április 24 előtt került nyilvánosságra. A két ország közeledésére már korábban is történtek lépések. Abdullah Gül török elnök tavaly szeptemberben történelmi jelentőségű látogatást tett Jerevánban a két ország labdarúgó-válogatottja közötti mérkőzés alkalmával. Ezután több miniszteri szintű találkozót tartottak, majd januárban a svájci Davosban találkozott Recep Tayyip Erdogan török és Szerzs Szargszján örmény miniszterelnök. Szargszján április 10-én közölte: arra számít, hogy Törökország még az idén megnyitja Örményországgal közös határát, amelyet 1993-ban zárt le, büntetendő Örményországot az Azerbajdzsánnal fennálló fegyveres konfliktusa miatt. Az azeriek a törökös népek családjába tartoznak.
