Sokan a globális pénzügyi válság félreérthetetlen jeleként értelmezik azt, hogy a horvát turizmusipar a visszaeséstől való félelmében a nagy ellenséget próbálja magához vonzani: egyes horvát turisztikai cégek a szerb turistákat célozták meg ajánlataikkal. Két horvát régió, az isztriai és dalmáciai idegenforgalom képviselőinek múlt havi szerbiai vizitjét egyesek Canossa-járásnak láttatják, s keserűen idézik fel a két ország közötti háború emlékét.
„Amit Milosevics és a szerb politikusok tettek, az megbocsáthatatlan és nem szabad elfelejteni. De a háborúnak vége, s nem tudjuk megválasztani a szomszédainkat. A szerbek jó emberek, eljött az idő, hogy beszéljünk velük” – idéz a New York Times egy dubrovniki hoteltulajdonost, aki szerint ideje félretenni a történelmi sérelmeket.
Barátkozik Horvátország és Szerbia
Mirko Cvetkovics szerb miniszterelnök múlt hét pénteken fogadta kollégáját, Ivo Sanader kormányfőt Belgrádban, ahol a két ország kapcsolatainak javítása volt napirenden. Szilágyi Imre, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa az FN-nek elmondta, mindkét országnak erős érdeke fűződik ahhoz, hogy a kapcsolatok javuljanak. Ezt az is alátámasztja, hogy Sanader a megválasztása, 2004 óta már harmadszorra tett látogatást a szerb fővárosban.
A délszláv háború után elindult a lassú közeledés, majd a diplomáciai kapcsolatok felvétele után most a globális pénzügyi válsággal szembesülő horvátokat gazdaságuk megmentése, a szerbeket (a horvátokkal egyetemben) pedig az európai integráció támasztotta feltétel, nevezetesen a békés szomszédságpolitika sarkallja a viszony javítására – tette hozzá Szilágyi Imre. A Balkán-szakértő szerint a kulcsmondat Sanader szájából hangzott el, aki kijelentette, „nem szabad elfelejteni a múltat, de nem is szabad benne élni”.
Szerbia egyébként területi integritásának és szuverenitásának megsértését olvassa minduntalan Horvátország fejére, amely tavaly egy hónappal a függetlenség kimondása után ismerte el Koszovó elszakadását. A két ország viszonyát tovább mérgezi a Hága asztalán heverő népirtás pere, amelyet Szerbia többszöri felszólítása ellenére – legutóbb éppen a múlt héten – sem volt hajlandó ejteni Horvátország.
Össze kell fogniuk
De vannak olyan témák, amelyeket mindkét oldal sürgősnek vél megoldani: ilyen a menekültek problémája, a különböző gazdasági kérdések, az energia- és a közlekedésügyi szektorban való kooperáció. A horvát miniszterelnök kijelentette, hogy Zágráb nem fog úgy viselkedni, mint Szlovénia, aki a Horvátországgal való határvita miatt késlelteti szomszédja EU-tagságát.
„Horvátország mint egy jövőbeni NATO-tag, és egy olyan ország, amely nagyon közel van az európai uniós tagsághoz, az összes támogatást megadja szomszédjainak” – jelentette ki Sanader.
Juhász Józsefet, Balkán-történészt, az ELTE docensét nem érte váratlanul a horvát turizmus élénkítésére tett lépés, hiszen már Franjo Tudjman halála és Szlobodan Milosevics megbuktatása óta mindkét oldalról a kapcsolatok újjáépítésének szándékát vélte felfedezni. A sérelmek – többek között, hogy a két ország kölcsönösen beperelte egymást népirtás vádjával a hágai Nemzetközi Bíróságon, az eltűnt személyek kérdése stb. – ellenére Zágráb és Belgrád között a kapcsolatok javulnak, ráadásul a horvátországi szerbek pártja, a nemzeti-liberális SDSS koalíciót alkot a Sanader vezette horvát kormánypárttal – tette hozzá Juhász József.
Még stabil a horvát gazdaság
Sok elemző most azért aggódik, hogy Horvátországban a gazdasági válság visszavetheti a politikai és gazdasági fejlődést, amint az export és a külföldi beruházások mértéke csökkeni fog. Horvátország stabil pénzügyi szektorának köszönhetően eddig jól viselte a gazdasági válság okozta megrázkódtatásokat, ám a turistaforgalom visszaesése nem kerülhető el.
Szilágyi Imre elmondta, hogy a horvát gazdaságra azért leselkedik nagy veszély, mivel az idegenforgalom bevételének nagyobb hányadát alkotó országok – köztük Magyarország – komoly bajba kerültek, így – a GDP 20 százalékát adó – turisztikai ágazat visszaesése elkerülhetetlen. A különböző jóslatok, így a három és az öt-tíz százalékos visszaesés mellett létezik egy még pesszimistább, a turizmus forgalmának húsz százalékos hanyatlását vizionáló forgatókönyv, amely a horvát gazdaság bevételeit drasztikusan csökkentheti. Az Isztrián szabadságukat töltő nyaralókból a szerbek részesedése csak egy százalék volt, így ennek megduplázása is komoly eredménynek számítana – állítja a szakértő.
Feszült viszony
A szerb turistákat pedig annak ellenére udvarolják körül, hogy a két ország politikai kapcsolatát különböző feszültségek itatják át. Zágráb és Belgrád között mind a mai napig nincs közvetlen légi összeköttetés, a horvát tengerpartot választó szerb turisták így autóval kénytelenek útnak indulni – a legtöbbjük ráadásul éjszaka utazik, hogy elkerülje a rendőrségi zaklatásokat. Tavaly ennek ellenére mégis mintegy 90 ezer szerb töltötte szabadságát keleti szomszédjánál.
1991-ben az egykori Jugoszlávia felbomlásakor Horvátország deklarálta függetlenségét, a Szerbia támogatását élvező horvátországi szerbek és a horvátok között pedig több éven át tartó véres háború tört ki. A horvát függetlenségi háború szakaszában, az 1991 és 1995 közötti összecsapásokban mintegy tizenhétezer horvát és szerb lelte halálát, s százezrek kényszerültek lakhelyük elhagyására.
