Nagyvilág

Brüsszel fanyalog a moldovaiak román állampolgárságán

Nemcsak Chisinau és Moszkva, de várhatóan Brüsszel sem üdvözli majd, ha Bukarest felgyorsítja a román állampolgárság megadásának folyamatát a moldovaiak számára - írja csütörtöki számában a bukaresti Új Magyar Szó.

Korántsem biztos, hogy Brüsszelben kitörő lelkesedéssel fogadják mindazokat az intézkedéseket, amelyekkel Bukarest meg akarja könnyíteni a román állampolgárság elnyerését a moldovai románok számára – áll a lapban. Egyúttal emlékeztet arra, hogy az „etnikai alapú” kettős állampolgárságot korábban maga Románia is ellenezte.

A román kormány által hozott új rendelkezés szerint könnyített eljárással kaphatnak román állampolgárságot mindazok a volt román állampolgárok, illetve első-, másod- és harmadfokú leszármazottaik, akiket állampolgárságuktól korábban megfosztottak. E lehetőséggel értelemszerűen élhetnek mindazok a moldovai állampolgárok, akik – illetve akiknek felmenői – 1940-ben a Molotov–Ribbentrop-paktum nyomán veszítették el román állampolgárságukat.

Traian Basescu államfő kedden este a közszolgálati televízióban arról beszélt: tudomása szerint körülbelül egymillió moldovai élne ezzel a lehetőséggel. Basescu kezdeményezése nem új keletű – írja az ÚMSZ. Az államfő már 2006-ban azzal a kéréssel fordult Monica Macovei akkori igazságügyi miniszterhez, sürgősen módosítsa az állampolgársági törvényt, hogy a moldovai románok gyorsított eljárásban kaphassanak román állampolgárságot. Macovei 2007 márciusában jelentette be, hogy a törvény egyszerűsítése megtörtént, a dokumentumot pedig elküldte „láttamoztatni” az Európai Bizottsághoz.

Mizsei Kálmán, az EU moldovai különmegbízottja egy román hírügynökségnek adott interjúban 2007-ben kijelentette: az elvárás az, hogy Bukarest szűkítse le a jogalapot a román állampolgárság elnyerésére. „Az Európai Bizottságot gondolkodóba ejtette annak a lehetősége, hogy az uniós állampolgárság jelentős mértékben kiterjeszthetővé váljon az unión kívüli polgárok számára is” – idézi a bukaresti napilap Mizsei akkori megállapítását.

Az Európai Unió részéről ez volt az egyetlen, félhivatalosnak tekinthető állásfoglalás ebben a kérdésben – állapítja meg az ÚMSZ. Chisinau az idők folyamán többször próbálta meggyőzni a nemzetközi közösséget: gyakoroljon nyomást Bukarestre annak érdekében, hogy Románia „ne avatkozzon be Moldova belügyeibe”.

Korábban Románia is az Európai Unió aggodalmaira hivatkozott, amikor bírálta a kettős állampolgárságról Magyarországon kiírt 2004-es népszavazást. „Az etnikai alapon biztosított kettős állampolgárságnak nincs semmilyen megalapozottsága a nemzetközi jogrendszerben. Az ilyen jellegű megoldás a román–magyar egyezményekkel is ellentétes, és sem az Európa Tanács, sem az Európai Unió rendelkezései nem pártolnak ilyen jellegű megoldásokat” – jelentette ki annak idején Adrian Nastase volt miniszterelnök.

Hasonló érveket hangoztatott Bársony András külügyi államtitkár 2003 szeptemberében. Akkor azt mondta: Brüsszel szeretné megelőzni, hogy Magyarország a hátsó kapun hozzon be több százezer embert az Európai Unióba. Az államtitkár nyomatékosan leszögezte: Magyarország nem tehet olyan lépést, amellyel az Európai Unión kívüli országok polgárai uniós állampolgárokká válnak – emlékeztetett az Új Magyar Szó.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik