„Ez az a nap, amikor a világ összegyűlt, hogy megküzdjön a globális recesszióval” – röviden és tömören így foglalta össze a G20 londoni csúcstalálkozó célját és eredményeit a vendéglátó brit miniszterelnök.
Páncélautóval erősítettek a tüntetők
Szerda este még nagyon borúlátóak voltak mind a politikusok, mind a londoni pénzügyi szakértők. Egyrészről a több ezer tüntetőtől tartottak, akik a G20 nagy napja előtt, szerdán a londoni City-ben jelentős károkat okoztak. Egy anarchistákból és antikapitalistákból álló kisebb csapat például egy pénzszállító autóra támadt, majd a Royal Bank of Scotland egyik épületének üvegeit törték be. A bank falára a „tolvajok” feliratot festették, majd székeket és számítógépeket dobáltak ki a pénzintézet ablakain.
A rohamrendőrök ezután lecsaptak a tüntetőkre, akik közül harminckettőt letartóztattak. Tizenegy anarchistát azért vettek őrizetbe, mert egy páncélozott autóval próbáltak behajtani London üzleti negyedébe (a csoportnál egyébként rendőri egyenruhákat is találtak).
Ezt nevezték a G20 ellenzői a „pénzügyi bolondok napjának”. A rendezvény vége felé a tüntetők egy póznát kaszásnak öltöztettek be és az apokalipszis lovasait jelképező figurákkal ijesztgették a bankárokat. Válaszként az üzleti negyedben dolgozók közül többen tízfontos bankókat lengettek ki a bankok emeleti ablakain.
Muszáj volt eredményt felmutatni
„Az is aggodalomra adott okot, hogy tegnap este még úgy látszott, nem fognak valódi kompromisszumra jutni a G20 kormány- és államfői” – mondta el az FN-nek a Financial Times politikai főszerkesztője. George Parker hozzátette: „Ha a világ vezetői egy ilyen találkozó után megállapodás nélkül hazatérnének, összeomlana a londoni tőzsde!”
Az 1,1 billió dolláros csomag bejelentése után azonban sokkal optimistább volt a pénzügyi napilap újságírója. „Magyarország is jelentős segítségre számíthat!” – teszi hozzá a Financial Times szerkesztője. „Nehezen lenyelhető gyógyszer ugyan az IMF-segítség, mert eddig is stigma ragadt hozzá”.
Gordon Brown felszólal a G20 csúcson (Fotó: Dudás Bálint, London)
„A mai nappal megváltozott a Nemzetközi Valutaalap fő küldetése is” – érvel a Guardian napilap liberális kommentátora, Dan Roberts. „Az IMF a mai nappal átalakult egy olyan intézménnyé, ami a fejlett országokat segíti, ahelyett, hogy csupán a fejlődő országokra koncentrálna.”
A második Marshall-terv?
A G20-paktum jelentőségét Gordon Brown brit miniszterelnök beszédében a Marshall-tervhez hasonlította. Még Nicolas Sarkozy is meglepődött a csúcstalálkozó végjátékán – előző nap még azzal fenyegetőzött, hogy ha nem jutnak konszenzusra a G20 tagjai, egyszerűen ki fog sétálni a tárgyalásról.
„Nem lesz alku tárgya a pénzügyi rendszer szabályozása” – jelentette ki Sarkozy, majd megígérte, hogy „az utolsó percig küzdeni fog”, hogy Európának és Franciaországnak kedvező megállapodásra jussanak a Húszak csúcstalálkozóján.
A világgazdaságot élénkítő csomag
A találkozó azonban nem fulladt csődbe, sőt még a legoptimistábbak számításait is fölülmúlta. A húsz vezető fejlett és fejlődő ország első emberei arról állapodtak meg, hogy 1,1 billió dollárt pumpálnak a világgazdaságba, amitől 5 billió dollárt érő gazdasági gyorsulást várnak.
Az 1,1 billió dollár értékű megállapodás három részletből áll össze. Egyrészről 750 milliárd dollárt kap a Nemzetközi Valutaalap, hogy kisegítse a legnehezebb helyzetben lévő országokat. A G20 tagjai ezen kívül 250 milliárd dollárt szánnak a nemzetközi kereskedelem újjáélesztésére. Ehhez a hetvenes években kidolgozott, úgynevezett „különleges lehívási jogokat” fogják használni. „Ez egy bonyolult pénzügyi eszköz, még én magam sem értem teljesen” – jellemezte Soros György kedden Londonban a különleges lehívási jogokat.
A lényeg a brit pénzügyi szakértők szerint az, hogy ez a 250 milliárd dollár „hitelkeretként” működne a Nemzetközi Valutaalapon belül – azoknak, akiknek valóban szükségük van rá akkor, amikor a leginkább szükséges. A legszegényebb, fejlődő országoknak pedig 100 milliárd dollárt fognak elérhetővé tenni.
Odacsapnak az adóparadicsomoknak
A fedezeti alapok és a hitelminősítők működésének szigorításáról is megegyeztek a Húszak. A brit miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „szabályozni fogják az árnyék bankrendszert” – ez alatt azt érti, hogy szankciókat fognak bevezetni az együttműködésre nem hajlandó adóparadicsomokkal szemben. A globális pénzügyi rendszer megregulázásán kívül egy előrejelző rendszert is be fognak vezetni azért, hogy elkerüljék a jövőbeli pénzügyi válságokat. A Pénzügyi Stabilitás Bizottság, amit a Húszak a mai napon alapítottak meg, ezt a célt szolgálja majd. A nemzetközi együttműködés tagjai a G20 államok, Spanyolország és az Európai Bizottság lesznek.
Gordon Brown brit miniszterelnök záróbeszédében úgy fogalmazott: „Együttesen ezek a lépések arra bíztatnak, hogy a világgazdaság visszatér a növekedő trendhez, gyorsabban, mint ahogyan azt a Nemzetközi Valutaalap előrejelzi”. Az amerikai elnök pedig kijelentette: a G20 londoni csúcstalálkozója csupán a kezdet. Barack Obama esti beszédében hangsúlyozta: lesz folytatása ennek a napnak.
Enyhülő tüntetések
A G20 nagy napján a szervezők egy külön kordonozott helyre vezették a tüntetőket, így a világ vezető politikusai nem is látták őket. A BBC beszámolója szerint a helyszínen, a kelet-londoni Excel kiállítócsarnoknál 200-300 fő gyülekezett a délelőtt során. Róluk azonban később már nem lehetett hallani.
A londoni tőzsde épülete előtt is gyülekezett délelőtt egy kisebb csoport – ők néhány órán át egy óriás Monopolyval játszottak, majd egyikük kijelentette: „Itt semmi sem történik, menjünk inkább haza teát inni!”.
