Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök már a csúcsértekezlet érdemi munkanapja előtt, kettejük külön londoni minicsúcsán közös és hajthatatlannak tűnő álláspontra jutott abban, hogy csütörtökön meg kell állapodni az adóparadicsomokkal szembeni fellépésről, valamint az utóbbi hónapok spekulációs rohamaiért felelősnek tartott fedezeti alapok és a hitelminősítők megregulázásáról.
A határozattervezetről még csütörtök hajnalban is folyó szakértői tárgyalásokon a BBC értesülése szerint „konszenzushozközeli” helyzet alakult ki egyebek mellett a fedezeti alapok ellenőrzés alá vonásának szükségességéről.
A Financial Times már a hétvégén közölt egy kiszivárogtatott – a londoni üzleti napilap forrása szerint szinte véglegesnek tekinthető – nyilatkozattervezetet, amely szerint a Húszak kötelezettséget vállalnak a piacok és a pénzügyi intézményrendszer reformjára, valamint a hatékony szabályozás és az erős globális intézményrendszer kialakítására, annak érdekében, hogy a mostanihoz hasonló válság a jövőben ne fordulhasson elő.
A lap által ismertetett változat szerint a csúcsértekezleten egyezség jön létre az IMF tőkekészletének megemeléséről is, szükség esetén a piacról felvett hitelekkel.
Az IMF tartalékainak feltöltése már a G20-országok pénzügyminisztereinek múlt havi nagy-britanniai előkészítő értekezletéről kiadott zárónyilatkozatban is szerepelt.
A tőkepótlás mértékéről több elképzelés van forgalomban a G20-csoporton belül.
Tim Geithner amerikai pénzügyminiszter már az előzetes miniszteri szintű értekezletre azzal a javaslattal érkezett, hogy háromszorozzák meg, vagyis emeljék a jelenlegi 250 milliárd dollárról 750 milliárd dollárra a valutaalap folyósítható készleteit.
Az alapelképzelés – amelyet az EU is támogatott – 500 milliárd dolláros IMF-keretről szólt.
Egyes szakértői vélemények szerint ugyanakkor a szóban forgó 500, illetve 750 milliárd dolláros IMF-keretnél is több kellene. Simon Johnson, az IMF volt főközgazdásza a Financial Timesnak nemrég azt mondta: a valutaalap akkor lehetne komoly globális szereplő, ha lenne például kétezermilliárd dollárja. Johnson szerint elég egy vagy két igazán nagy, segítségre szoruló ország ahhoz, hogy az IMF jelenleg meglévő pénze elfogyjon.
A csütörtöki csúcsot előkészítő angliai pénzügyminiszteri értekezlet közös közleménye ugyanakkor egyértelmű utalást tartalmazott arra, hogy a G20-országok felügyeleti, ellenőrző és válságmegelőző szerepet is szánnak a valutaalapnak.
Alistair Darling brit pénzügyminiszter ez utóbbiról kijelentette: nagyon fontos, hogy az IMF sokkal hamarabb be tudjon avatkozni, egyes országok ugyanis ma jellemzően csak akkor fordulnak a szervezethez, amikor helyzetük már meglehetősen nehézzé vált.
A londoni G20-csúcsot több ezres, időnként erőszakba csapó tüntetés előzte meg a londoni Cityben. A Bank of England – a brit jegybank – környékén még csütörtök hajnalban is tiltakozók táboroztak. Az utcán emelt sátortábor egyik lakója egyelőre ismeretlen okból meghalt, de halálát az első feltételezések szerint nem sebesülés, hanem egészségügyi probléma okozhatta.
