Az Új Kína szerint a tibetiek vallási vezetője igyekezett befeketíteni dharmszalai beszédében Tibet utóbbi ötven évét, amelyet pedig demokratikus reformok sokasága, folyamatos gazdasági növekedés és az emberi jogi helyzetének javulása jellemzett.
“Azzal rágalmazta a kínai államot, hogy kimondhatatlan szenvedést és pusztítást okozott Tibetben, hogy tibetiek százezreit ölte meg, és földi pokollá változtatta a területet. Noha alaptalanok kijelentései, néha kelendőnek mutatkoznak a világban, mint például a tibeti kultúra, a tibeti identitás közeli megsemmisüléséről szóló tétele” – olvasható a kommentárban.
A hírmagyarázó szerint március 10-e valóban jeles dátum Tibet számára, de nem mint a dalai láma emigrációba vonulásának évfordulója, hanem mint a rabszolgaság és a jobbágyság eltörlésének dátuma. “Amikor a rabszolgák, jobbágyok a maguk gazdáivá váltak, elnyerték emberi méltóságukat, a dalai láma és a hozzá hasonlók számára Tibet földi pokollá vált, hiszen a dalai láma – csakúgy mint minden elődje – az arisztokraták, a rabszolgatartók, a régi Tibet képviselője” – fejtegette.
Okfejtése szerint az egyszerű tibeti emberek számára azonban “éppenséggel paradicsommá vált” földjük, és ezek az emberek “aligha fogják megengedni a dalai lámának, hogy visszaállítsa Tibetben a régi társadalmi rétegződést”. Aki csak egy kicsit is ismeri Tibetet, világosan tudja, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetése alatt mennyi iskola, kórház, földrengésbiztos lakóház és más létesítmény épült, s mennyit javult ezáltal a tibetiek életszínvonala. Tisztában van azzal is, mennyi út, repülőtér és vasút létesült, hogy eljuthassanak a himalájai területre a legszükségesebb szállítmányok, és látja, hogyan tette lehetővé a korszerű technológiák alkalmazása a zöldség- és gyümölcstermesztést a korábban terméketlen földeken – folytatta a kínai kommentátor.
Hírmagyarázata szerint jól megőrződött a tibeti kultúra, kitűnő állapotban vannak annak tárgyi emlékei, köztük a Potala palota (a dalai láma egykori rezidenciája), a Csokang templom (Tibet első és legszentebb buddhista temploma, fontos zarándokhely a tibetiek számára) és a több mint ezer (buddhista) kolostor. Megőrződtek a sajátos tibeti stílusjegyek az új építkezéseken, épen megmaradtak a népszokások és a tibeti nyelv.
“Tibet már nem az a koldusszegény föld, amelyet a dalai láma ötven évvel ezelőtt maga mögött hagyott, népe már nem engedelmeskedik rabszolgatartóknak, és nem olyan tudatlan a külvilág történéseit illetően, mint akkor volt” – írta a kommentátor. Azzal fejezte be fejtegetéseit, hogy ha a dalai láma valóban jót akar tenni népével, “abba kell hagynia a hazudozást, fel kell hagynia szakadár felfogásával és azokkal a kísérleteivel, hogy zavargásokat szítson Tibet területén”.
