“Az orosz-ukrán gázválság óta legidegesebb tárgyalások zajlottak le az orosz vezetés és európai partnerek között a kormány vendégházában Andrej Kolesznyikov tudósító szerint” – kezdi az igen terjedelmes írást a tekintélyes gazdasági napilap, s kiemeli: a Déli Áramlat gázvezetékkel és a gáztároló építésével kapcsolatos megállapodások aláírása után az orosz kormányfő ultimátumszerű választ adott arra az eszmére, hogy minél több gázvezeték halad át Magyarországon, annál jobb.
A tudósító úgy látta, a feszültség már az első pillanatban érezhető volt a négyszemközti megbeszélésen. “A magyar politikus kezdte, pedig akkor még minden elkerülhető lett volna. Putyin nagylelkűen emlékeztetett arra, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségének hat éve alatt az Oroszországba irányuló magyar export a kilencszeresére növekedett. Vagyis lényegében ezt az érdemet személyesen Gyurcsány Ferencnek tulajdonította (közben egyenesen célozva arra, hogy éppen Gyurcsány Ferenc tette ilyen módon az orosz gazdaságtól függővé a magyar gazdaság exportorientált részét). Itt azonban Gyurcsány úr azt mondta: bár Magyarország az EU-nak az Oroszországgal való stratégiai együttműködés mellett fellépő szárnyához tartozik, ez nem jelenti azt, hogy mindenben egyetért Oroszországgal. …Ezzel Gyurcsány még a tárgyalások megkezdése előtt elvi álláspontra helyezkedett” – írja a tudósító.
“Gyurcsány arca zavarttá vált”
A tárgyalóküldöttség egyik tagjára hivatkozva hozzáteszi: valójában ez már januárban megtörtént, amikor Putyinhoz intézett levelében egyenlő mértékben tette felelősség Oroszországot és Ukrajnát a gázválságért, „ami mindenképpen felháborodást váltott ki a címzettben”.
„Nálunk nincsenek egyet nem értők” – reagált Putyin, s bár a válasz további részét elnyelte a kamerák zaja, de bizonyára a Magyarországhoz fűződő kapcsolatokról beszélt – nem lehetett nem észrevenni, hogy Gyurcsány arca zavarttá vált.”
Gyurcsány támadásba lendült
A tárgyalások utáni sajtóértekezleten Gyurcsány “meg sem várva a kérdéseket, banálisan úgy döntött, hogy a legjobb védelem a támadás, és hogy még egyszer elsőként támad. Alighanem alátámasztva a legmagasabb orosz állami hivatalnokok meggyőződését, miszerint Magyarország nem képes önálló politikai szerepet játszani, csak alájátszani valakinek, világos, hogy kinek, különösen a Nabucco kérdésében, és csak nagyon ritkán tud a józan észnek megfelelően viselkedni, például a Déli Áramlat ügyében. Ez az életvidám ember egyből azt mondta, hogy a politikában általában egyszerre több hangszeren játszanak” – írja Kolesznyikov.
Felidézi, hogy Gyurcsány – országa EU-tagságát és a NATO-államokkal való tevékeny együttműködését hangsúlyozva – az mondta: Magyarország soha nem rejtette véka alá, hogy az Oroszországgal való együttműködésre törekszik. “Országainknak – játszott tovább a tűzzel Gyurcsány – eltérő a történelme, de meg kell érteni, hogy egy ideje a világ kicsi, a Föld lapos lett, és senki nem tudja egyedül megoldani problémáit, sem Oroszország, sem Magyarország.
A magyar kormányfő azt akarta mondani, hogy ebben a lapos, bár talán többpólusú világban, amelynek kétségtelenül Magyarország az egyik sokat ígérő pólusa, különösen a keddi nap után, nem csupán Oroszország nyújthat segítő kezet Magyarországnak, hanem Magyarország is Oroszországnak.”
Ezt követően Kolesznyikov idézi, hogy a magyar kormányfő emlékeztetett az Oroszországba irányuló magyar vetőmagexportra, s erről azt írta: “Azzal, hogy egyértelműen szólt Oroszország magyar vetőmagtól való függőségéről, Gyurcsány Ferenc talán figyelmeztette Putyint, nehogy eszébe jusson célozni Magyarország orosz gázszállításoktól való függőségére”.
A Malévról Putyin annyit mondott, hogy az orosz döntéseket a finanszírozásról meghozták, s hogy néhány tízmillióról van szó, s megemlítette: noha a Malév napirenden volt, nem volt jelen az Aeroflot vezérigazgatója, Valerij Okulov, s ez alátámasztani látszik a távozásáról szóló híreszteléseket.
Személyeskedő vita
Kolesznyikov bőségesen ismerteti a Putyin által a Déli Áramlatról és a gázszállítások diverzifikálásáról mondottakat, s úgy vélte, Alekszej Miller Gazprom-vezérigazgató egyenesen felélénkült, amikor azt hallotta, hogy az építés – és az ilyen léptékű beruházások – finanszírozásával nincs gond, mert nem várt ilyen határozott és megfellebbezhetetlen támogatást Putyin részéről.
Idézete szerint Putyin még megjegyezte: “Hála Istennek Ukrajnában akadtak felelős emberek, akik megkötötték a gázszállításról és a tranzitról szóló szerződést. De nem, van, akinek ez sem jó. Maszkos emberek próbálták elkobozni az illetékes állami vállalatnál a szerződéseket.
Csak a jóisten tudja, hogy ezek az emberek mely testrészükkel gondolkodnak”. Kolesznyikov szerint a megjegyzésnek ugyan nem volt köze Gyurcsány Ferenchez, “de az utána már értékelhette a néhány perccel korábban örvendetesnek egyáltalán nem tűnő saját helyzete minden szépségét”.
Kolesznyikov évek óta a Putyint mindenhová elkísérő újságírócsoport tagja, s könyvet is írt a mai kormányfőről, amikor az még elnök volt.
