A miniszter a nyolcvanas évekhez hasonlította a jelenlegi állapotokat, amikor is az amerikaiak Pakisztánnal együttműködve támogatták a mudzsahedin lázadókat ezen a területen. Az akkori befektetés most visszafelé látszik elsülni. „Ameddig nyugodt körülmények között tudnak szervezkedni ellenünk Nyugat-Pakisztánban, addig veszélyt jelentenek ránk” – írja a CNN.
További 17 000 katona kiküldése már folyamatban van Afganisztánba, mely 2001 után újra a terror elleni háború elsőszámú célpontja. Ezeknek az erőknek a legfontosabb feladatuk a határ védelme lesz. Mike Mullen a vezérkar főtitkára elmondta, hogy az újonnan kiküldött erők fogják a tervek szerint biztosítani a közeledő afgán elnökválasztás folyamatát is. Ehhez azonban idő kell, így ha Hamid Karzai afgán elnök mégis úgy döntene, hogy augusztusról áprilisra előrehozza a választásokat, az megnöveli a kockázatot esetleges támadások elkövetésére.
Karzai az amerikai bevonulást követő első afgán elnök volt, akit 2002-ben ideiglenes, majd 2004-ben teljes ciklusra választottak meg. Ez pedig májusban fog lejárni. Az elnök bejelentette, hogy indulni kíván a választásokon, de úgy véli, azokat 30 nappal a mandátumának lejárta előtt kellene tartani. Az ellenzék mindenesetre ellenzi Karzai javaslatát.
A háború azonban ennek ellenére tovább folytatódik, egyre nagyobb intenzitással, ahogy a tálib csoportok jelentős hídfőt alakít ki magának az afgán-pakisztán határon fekvő hegyes-dombos területen, melynek nagy része törzsi ellenőrzés alatt áll. Az elmúlt két évben többször összecsaptak az itt rejtőzködő lázadók a pakisztáni hadsereggel, az amerikai légierő pedig több támadást hajtott végre táboraik ellen. Az amerikai védelmi miniszter szerint ez a bizonytalan határterület nagy fenyegetést hordoz mind Afganisztán, mind Pakisztán stabilitására nézve.
