Az újságírónőt, a Novaja Gazeta című ellenzéki lap munkatársát 2006. október 7-én lőtték le az orosz fővárosban. Az illetékes moszkvai katonai bíróságon hozott döntés után a vádlottakat szabadlábra helyezték. A vádlottak között nem szerepelt sem a bérgyilkosság megrendelője, akit a hatóságok nem neveztek meg, sem az a Rusztam Mahmudov nevű személy, aki az ügyészség szerint a lövéseket leadta. Az esküdtek úgy ítélték meg, hogy Ibrahim és Dzsabrail Mahmudov vádlott esetében nem bizonyított a bűnrészesség vádja, Szergej Hadzsikurbanovra vonatkozóan pedig az a vád, hogy részt vett a gyilkosság előkészítésében.
Az esküdtek a nekik feltett 20 kérdés közül 19-re felmentést jelentő választ adtak: huszadik válaszukban a gyilkosság tényét bizonyítottnak minősítették.Az ügyészség fellebbez.
Már a nyomozás során több, vizsgálati fogságban tartott gyanúsítottat kénytelenek voltak szabadon engedni a vádak tarthatatlan volta miatt. A per során több vádlott visszavonta vallomását azzal az indoklással, hogy nyomás hatására vallottak. A vádlottak ügyvédjei végig hangoztatták, hogy az ügyészség közvetett bizonyítékai nem helytállóak, nem elégségesek a vádak bizonyításához. A döntés kihirdetése után jelezték: kártérítést követelnek védenceik számára.
A jogvédők szerint a felmentő döntés mutatja, hogy a nyomozók gyenge munkát végeztek, s ez abból is világos volt, hogy nem volt a vádlottak között sem a megrendelő, sem a gyilkos. Lev Ponomarjov, Az Emberi Jogokért mozgalom vezetője azonban hangsúlyozta: a társadalomnak el kell fogadnia az esküdtek döntését, ma ez a legigazságosabb ítélkezési forma Oroszországban.
