Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a foglyok befogadása komoly problémát jelenthet nemzetbiztonsági és politikai szempontból is. Egyelőre azonban túl kevés információ nyilvános ahhoz, hogy pontosan meg lehessen ítélni ezeket a kockázatokat – hangsúlyozta a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem intézetvezetője.
Ugyanakkor valószínűleg nem nő meg jelentősen a terrorfenyegetettség, ha Magyarország befogadja az egykori guantánamói rabokat. Ha ugyanis humanitárius alapon fogadják be a foglyokat, akkor a szélsőséges muzulmán szervezetek többsége nem akar majd Magyarország ellen terrortámadást indítani. Ha azonban Magyarországon is börtönbe kerülnének a Guantánamóról érkezők, ez megnövelheti a kockázatot – mutatott rá.
A legfontosabb kérdés tehát, hogy milyen státuszúak lesznek foglyok: a 2007-ben érkezett kubai menekültekhez hasonló lesz-e a helyzetük, vagy fogvatartottak lesznek. Ez utóbbi azért is komoly problémát jelentene, mert nem lehet tudni, hogy mi lehetne az alapja a bebörtönzésüknek. Amennyiben menekültként érkeznek és menedékjogot kapnak, könnyedén elvándorolhatnak más uniós országba is, ahol csatlakozhatnak radikális csoportokhoz is.
