A demokrata párti új elnök szerdai első teljes munkanapján Joseph Biden alelnökkel, valamint az elődje, a republikánus George Bush kormányában is szolgáló Robert Gates védelmi miniszterrel és Mike Mullen admirálissal, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével áttekintette az iraki és az afganisztáni helyzetet.
A fehér házi tanácskozáson jelent volt David Petraeus tábornok, a térségben folytatott amerikai hadműveletekért felelős Középső Parancsnokság vezetője is, Raymond Odierno, az Irakban állomásozó amerikai erők parancsnoka pedig videokapcsolat segítségével vett részt a beszélgetésben.
Obama a megbeszélés után közleményben tudatta: utasította a katonai vezetőket, hogy dolgozzanak ki további terveket a „felelősségteljes” iraki csapatkivonás végrehajtására. Az elnök hamarosan találkozik a vezérkari főnökök egyesített bizottságával is.
Még nincs menetrend
A dokumentum a kivonulás menetrendjéről nem tett említést, a szerdai tanácskozás ezért inkább a napirend kialakításának jelképes része volt az elnök első teljes munkanapján, mintsem az Obama által a csapatkivonásra tett gyakori ígéretek teljesítése. A csapatkivonás jóval összetettebb feladatnak ígérkezik annál, hogy az új elnök egyetlen tollvonással véget vessen az amerikai katonai jelenlétnek az arab országban.
Obama és Biden az elnökválasztási kampányban mindazonáltal sokszor bírálta, hogy Bush miként irányította az iraki hadműveleteket. Obama egyik kulcsfontosságú kampányígérete pedig az volt, hogy hivatalba lépése után 16 hónapon belül kivonja az amerikai erőket az arab országból.
Obama külpolitikájának másik sarkalatos pontja az Oroszországhoz fűződő viszony, és az Európába telepítendő rakétapajzs kérdése. A Kommerszant című orosz lap szeirnt Obama már áprilisban Moszkvába látogathat.
Minden a rakétapajzson múlik?
Az amerikai elnöknek lesz mivel megörvendeztetni az orosz vezetést: máris elrendelte a globális rakétapajzsra fordított költségek csökkentését, és Hillary Clinton külügyminiszter jelezte: Amerika nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy új dokumentumot dolgozzanak ki a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról szóló, idén decemberben lejáró START-1 szerződés helyett. Vezető orosz diplomaták azonban még tavaly leszögezték: a START-1 megújítása függ a rakétapajzselemek kelet-európai telepítésének kérdésétől is – írta a Kommerszant.
A Nyezaviszimaja Gazeta című lap úgy vélte: Obama Irakon kívül egyetlen országot sem nevezett meg, de Oroszországra utal az a kitétel, miszerint Amerika “régi barátaival és volt ellenségeivel fáradhatatlanul dolgozni fog a nukleáris fenyegetés csökkentésén”. Erről egy szakértő úgy vélekedett a lapban: úgy tűnik, mégsem a múlté az ideológiai szembenállás, amely a hidegháború idején határozta meg a kétoldalú kapcsolatokat. Erre utal annak felidézése is, hogy “az előző generációk legyőzték a fasizmust és a kommunizmust”, s mindez azt jelzi, hogy az amerikai politika továbbra is ideológiai töltetű marad.
Nehezebb partner lehet Moszkva számára
A Moszkovszkij Komszomolec című lap szerint az orosz vezetésben sokan visszafogott kétkedéssel tekintenek Obamára, aki nem mondott le a volt Szovjetunió területén, az orosz befolyási övezetben való terjeszkedésről. Mindazonáltal tavaly év végén számos amerikai kongresszusi képviselő hozta az üzenetet, hogy Amerika kész az agressziótól mentes párbeszédre. A lap szerint Obama hatalomra jutása új lehetőségeket teremt Moszkvának, de új problémákat is hoz.
Az új elnöknek sikerült Amerika Bush idején mélypontra zuhant nemzetközi tekintélyét máris növelni, s ezért befolyásosabb, vagyis nehezebb partner lesz Moszkva számára.
Sajnos Oroszország nem tudta a maga javára fordítani az amerikai “vesztességeket”, mi több, Bush idején is a volt szocialista tábor maradt szinte az egyetlen hely a világon, ahol Amerika ideológiai vonzereje nem szenvedett kárt. Jelenleg az orosz-amerikai kapcsolatok túl elmérgesedettek ahhoz, hogy tiszta lapról lehessen indulni az új elnökkel, de a méreg koncentrációjának csökkentése reális lehetőségnek tűnik – írta a lap.
