Barack Obama habár jóvá fogja hagyni a Pentagon összesen 30 ezer fős afganisztáni csapaterősítésről szóló tervét, csak azért teszi ezt, hogy az új kormányzat időt nyerjen az ottani háború újraértékeléséhez – írta keddi számában a The Washington Post.
A hivatalba lépő kormányzat ugyanis nem hisz abban, hogy a csapaterősítés jelentősen megváltozatja a háború menetét – írja a lap. Obama azzal az ígérettel kampányolt, hogy “bevégzi a munkát” Afganisztánban, és azt mondta, hogy növelni fogja az ottani amerikai katonai jelenlétet. A novemberi elnökválasztás óta azonban a háborúról szóló baljós értékelések özöne zúdult rá – jegyezte meg a The Washington Post.
A NATO-szövetségesektől kér segítséget
Az Obama-csapat világossá tette: az új kormányzat nem fogja elhamarkodni a döntést Afganisztánról. “Hosszan és behatóan tanulmányozzuk ezeket a kérdéseket” – mondta a január 20-án hivatalba lépő elnök egyik tanácsadója.
Az új stratégia paramétereit valószínűleg a NATO áprilisi franciaországi csúcstalálkozója előtt nem hozzák nyilvánosságra – értesült a The Washington Post. Obama abban bízik, hogy miközben előterjeszti az észak-atlanti szövetségben az Afganisztánra vonatkozó átfogó tervet, európai népszerűségét kihasználva rá tudja bírni a szövetségeseket katonai és pénzügyi hozzájárulásuk növelésére. “Ha szeretitek Obamát, mutassátok meg mennyire” – fogalmazta meg a várható kérés lényegét egy másik nyugállományú, magas rangú katonatiszt az amerikai újságnak.
Sok a kérdés Guantánamo körül
Az afganisztáni misszió mellett az erőszakos vallatási technikáiról elhíresült guantánamói börtöntábor bezárása is a leendő elnök külpolitikájának egyik sarkalatos pontja. Az elnök az ABC televíziónak adott interjúban ugyanakkor elismerte, hogy bár a kubai börtöntábor bezárását már elnökségének első heteiben be fogja jelenteni, az „nehezebb feladat, mint ahogyan azt a legtöbb ember elképzeli.”
Be fogjuk zárni a guantánamói börtönt, és ezzel azt üzenjük a világnak, hogy komolyan vesszük az általunk tiszteletben tartott értékeket – mondta, hozzátéve, hogy a felszámolást úgy kell végrehajtani, hogy az ne ütközzön az ország alkotmányába.
Obamának e mellett el kell döntenie, hogy mivel helyettesíti a guantánamói börtöntábort, és hogyan bírálja felül a több nemzetközi szervezet által is kifogásolt agresszív kihallgatási technikákat – írja a The Washington Post.
A guantánamói börtöntáborban még mindig közel 250 fogvatartott várja a sorsát, akik közül 50-et szabadon is engednének. Szabadításuk azonban jelenleg igen kockázatos, hazájukban ugyanis nagy valószínűséggel kivégzés vagy kínzás várna rájuk. George W. Bush leköszönő elnök utolsó sajtótájékoztatóján kifogásolta, hogy pont azok az országok tiltakoznak a leginkább a guantánamói fogolytábor ellen, akik nem hajlandóak befogadni az onnan szabaduló foglyokat.
2002 óta 500 guantánamói rab nyerte vissza szabadságát, ők vagy visszatértek hazájukba, vagy más országokban települhettek le.
