Az Interfax hírügynökséghez eljutott jogi szakvélemény kimondja, hogy 2003 óta, 2013-ig szólóan érvényes szerződés áll fenn az orosz és az ukrán fél között, amely rögzíti mind a tranzit mennyiségét, mind körülményeit. Ezért Kuprijanov abszurdnak nevezte a Naftogaz bejelentését arról, hogy ellenkeresettel fordul a stockholmi kereskedelmi kamara nemzetközi választott bíróságához.
Előzőleg a Gazprom és az ukrajnai szállításokat, továbbá az európai szállítások egy részét bonyolító RoszUkrEnergo bejelentette, hogy az ukrán Naftogaz fellépésére a stockholmi testületnél keres jogorvoslatot, a Naftogaz viszont ellenkeresetet nyújt be ugyanoda.
A Gazprom azzal vádolja Ukrajnát, hogy – mivel Moszkva január 1-én elzárta a gázcsapot – a Naftogaz engedély nélkül vesz le az ország számára a területén át Európába küldött földgázból, s ezzel megsérti a gáz tranzitjával kapcsolatban vállalt kötelezettségeit. A Naftogaz viszont azt állítja, hogy a Gazprom maga csökkenti a nyomást a vezetékben, hogy lopással vádolhassa Ukrajnát.
Ukrajna még január 2-án beismerte, hogy napi 21 millió köbméter gázt vesz le a tranzitból, úgymond a műszaki szükségletek fedezésére. Ezzel kapcsolatban megfigyelők rámutatnak, hogy a vezetékben a nyomást ugyan gázturbinák biztosítják, ám ehhez nincs szükség ilyen mennyiségre, amint december 31-ig sem volt rá szükség.
A Gazprom a csapot azért zárta el, mert Ukrajna egyrészt nem volt hajlandó kifizetni felhalmozódott, több mint kétmilliárd dolláros adósságát – ezt saját állítása szerint december 31-én megtette, de a Gazprom szerint még több mint 600 millió dollár hiányzik -, továbbá nem sikerült megállapodni 2009-re az Ukrajnának szállított gáz áráról és az Ukrajnán át Európába küldött gáz tranzitdíjáról, így a 2008-ra szóló szerződés lejártával egyelőre nem jött létre új szerződés.
