Barak nyilatkozatának előzménye, hogy a Hezbollah vezetője, Haszán Naszralláh Bejrút déli külvárosában több ezer ember előtt óriás kivetítőn sugárzott beszédében arra szólította fel a Hamász palesztin iszlamista szervezetet, hogy “a lehető legnagyobb veszteségeket” okozza Izraelnek. A Hezbollah, amely ellen Izrael 2006 nyarán háborút viselt Libanon területén, az elmúlt hetekben megsokszorozta a Hamász melletti támogató nyilatkozatait, de egyelőre nem volt szó arról, hogy fegyveres segítséget is nyújt neki. A Hezbollah és a Hamász egyaránt az Izrael elleni fegyveres harcot hirdeti. Az Egyesült Államok mindkettőt “terrorista szervezetnek” tekinti.
Az USA közbeszólt
A Biztonsági Tanács közben zárt ajtók mögött áttekintette a Gázai övezetben kialakult helyzetet, de nem sikerült megállapodásra jutnia az ellenségeskedések leállítására felszólító dokumentum szövegéről. A december 27-én kezdődött légicsapás-sorozatok után Izrael szombat este, helyi idő szerint fél tízkor indította el a szárazföldi hadműveletet a Hamász palesztin iszlamista szervezet által kormányzott Gázai övezet ellen. Egyetlen arab tagja, Líbia kezdeményezésére a Biztonsági Tanács néhány órával később – helyi idő szerint este hét órakor – ült össze rendkívüli ülésre New Yorkban, immár harmadik alkalommal kevesebb mint egy hét leforgása alatt.
Az arab országok álláspontjával összhangban Líbia azt javasolta, hogy a Biztonsági Tanács elnöki nyilatkozatban adjon hangot komoly nyugtalanságának a helyzet kiéleződése miatt, és szólítsa fel azonnali tűzszünetre Izraelt és a palesztinokat. A még szerdán benyújtott indítvány sorsát azonban megpecsételte az Egyesült Államok elutasítása, ugyanis az elnöki nyilatkozat elfogadásához egyhangú döntés szükséges. Az Egyesült Államok hűséges szövetségesként nap mint nap támogatásáról biztosította Izraelt a Gázai övezet elleni támadások megindítása óta. George Bush amerikai elnök pénteken világosan jelezte előre, hogy Washington nem ítélne el egy szárazföldi akciót, mert Izraelnek joga van védekezni a Hamász ellen. Egyetlen kikötésként azt hangoztatta, hogy Izrael igyekezzen elkerülni a polgári áldozatokat.
A Hamász palesztin iszlamista mozgalom “viccnek” nevezte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai képtelenek voltak megállapodni a Gázai övezetben zajló harcok beszüntetésére vonatkozó felhívás szövegében. Favzi Barhum Hamász szóvivő szerint az, ami a BT-ben történt, olyan “vicc”, amely megmutatja, milyen mértékben uralja a testület döntését az Egyesült Államok és a “cionista megszálló”.
Az ENSZ-főtitkár a tűzszünet mellett
A Gázai övezet ellen indított izraeli szárazföldi hadművelet azonnali leállítását követelte az ENSZ főtitkára. Az Ehud Olmert izraeli ügyvezető miniszterelnökkel telefonon folytatott beszélgetésben Ban Ki Mun elmondta, hogy “rendkívüli nyugtalan és csalódott”. A világszervezet vezetőjének meggyőződése, hogy a válság kiszélesedése mindenképpen növeli a polgári lakosság szenvedését, ezért arra kéri Izraelt, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a civilek biztonságának megóvásáért és a humanitárius segélyek célba juttatásáért. Ban Ki Mun felszólította a regionális és nemzetközi partnereket, hogy vessék latba befolyásukat “a vérontás és szenvedés azonnali megszüntetésének érdekében”. A főtitkár azonnali tűzszünetet szeretne Izrael és a Hamász között, beleértve azt is, hogy nemzetközi megfigyelők szerezzenek érvényt egy ilyen megállapodás betartásának.
George Bush leköszönő amerikai elnököt tájékoztatták arról, hogy Izrael szárazföldi hadműveletet indított a Gázai övezetben – közölte a Fehér Ház szóvivője szombaton. Gordon Johndroe mindössze annyit mondott, hogy az elnökkel ismertették a jelenlegi helyzetet, és az amerikai tisztségviselők állandó kapcsolatban állnak az izraeli kormánnyal, valamint a térségbeli és európai országok illetékeseivel. Az amerikai külügyminisztérium az izraeli akció közvetlen említése nélkül a Gázai övezetben kormányzó Hamász palesztin iszlamista mozgalmat tette felelőssé az eseményekért, és tartózkodott Izrael bírálatától.
Az azonnali tűzszünet mellett foglalt állást az izraeli hadsereg gázai övezeti offenzívája miatt a brit és a spanyol külügyminiszter.
