A szárazföldi hadművelet szombat este megkezdődött. A bevonuló alakulatok megszállnak néhány olyan körzetet, ahonnan palesztin fegyveresek rakétákat lőnek ki izraeli területre – mondta Avi Benajahu szóvivő. A szárazföldi offenzíva a Gázai övezet elleni hadművelet második szakasza. E szakasz célja szétrombolni a Hamasz “terrorista infrastruktúráját” a hadműveleti övezetben – tette hozzá.
Sokáig fog tartani
Nagyszámú katona vesz részt a (Gázai övezet elleni) hadműveletnek ebben a szakaszában, köztük gyalogosok, harckocsizók, műszaki alakulatok, tüzérek és felderítők – folytatta, hozzátéve, hogy a légierő és a haditengerészet folyamatos támogatást nyújt a szárazföldi erőknek a Hamasz által uralt területen végrehajtott műveleteikhez. Szavai szerint “sok napig fog tartani” a szárazföldi offenzíva.
Heves támadás
Egy izraeli tévéadó heves harcokról számolt be a gázai övezeti behatolásról közölt tudósításában. A Tízes Csatorna jelentése szerint három irányban nyomulnak előre az izraeli alakulatok, északi, középső és déli szárnyra tagolódva.
A begördülő tankok azonnal tüzet nyitottak a Hamasz tüzérségének állásaira, a Hamasz-erők aknavetők tüzével feleltek – mondták el szemtanúk nyugati tudósítóknak. A szárazföldi katonai művelet első áldozataként meghalt egy palesztin gyerek, tizenegy további személy megsérült egy izraeli harckocsiból leadott lövés következtében Gáza városában – közölték helyi orvosi források.
A Hamasz válaszolt
A Hamasz harcosai megöltek több izraeli katonát az övezet keleti részén – állította Mohammad Nazzal, a szervezet Damaszkuszban élő magas rangú tisztségviselője a dubaji székhelyű al-Arabíja televíziónak.
Izrael nagy árat fog fizetni az övezetbe való behatolásáért – fogadkozott szombat esti nyilatkozatában a Hamasz fegyveres szárnya, az Ezzedín al-Kasszám Brigádok.
Az izraeli hadsereg egy felhívásában figyelmeztette a Gázai övezet lakosait, hogy ne rejtegessenek “terroristákat”, mert akkor őket is terroristának fogják tekinteni.
Újabb ezreket mozgósítanak
Ehud Olmert izraeli ügyvezető miniszterelnök kormánya bejelentette, hogy tartalékosok ezreit mozgósítják az offenzíva sikere érdekében.
A szárazföldi offenzívát megelőző órákban az izraeli tüzérség lőtte a palesztin terület több körzetét, és mintegy negyedszáz bevetésben légicsapásokat mért az övezetre, végezve a Hamasz egyik katonai parancsnokával, és megölve legalább tizenhat embert egy mecsetben.
Mindenki másként értékeli az akciót
A soros EU-elnök Csehország kormánya védelmi jellegűnek tekinti a Gázai övezet ellen indított izraeli szárazföldi hadműveletet.
Jirí Frantisek Potuzník, a cseh miniszterelnök szóvivője szombaton kijelentette, hogy az utóbbi napok eseményeinek fényében a palesztinok elleni izraeli szárazföldi hadműveletet “inkább védelmi, mint támadó” akcióként értelmezik.
Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter vezetésével vasárnap a Közel-Keletre utazik az Európai Unió trojkája, hogy első kézből szerezzen információkat a válságövezetben kialakult helyzetről.
Határozottan elítélte a Gázai övezet ellen indított izraeli szárazföldi hadműveletet viszont a palesztin elnök szombaton. Mahmud Abbasz figyelmeztetett arra, hogy “a Gáza elleni izraeli agressziónak súlyos következményei lehetnek a térségre nézve”. Abbászt és az általa vezetett Fatah mozgalom erőit tavaly júniusban kiűzték a Gázai övezetből a Hamász palesztin iszlamista mozgalom fegyveresei.
Az azonnali tűzszünet mellett foglalt állást az izraeli hadsereg gázai övezeti offenzívája miatt a brit és a spanyol külügyminiszter. David Miliband szombat esti nyilatkozatában úgy vélekedett: az offenzíva megmutatta, hogy sürgősen meg kell kötni az újabb tűzszünetet Izrael és a Hamász palesztin iszlamista mozgalom között. A brit külügyminiszter szerint a tűzszüneti megállapodásnak tartalmaznia kell a Gázai övezetbe irányuló fegyvercsempészet leállítását, és az átkelőhelyek megnyitását is. Miliband egyúttal megismételte: az egyetlen járható út, amely biztonságot és igazságot hoz izraelieknek és palesztinoknak egyaránt, az izraeli és a palesztin állam békés egymás mellett élése, az egész régió támogatásával.
Miguel Moratinos spanyol külügyminiszter szombaton este telefonon beszélt Mahmúd Abbász palesztin elnökkel, szolidaritásáról és támogatásáról biztosítva őt. Mint a spanyol állami rádióban hangsúlyozta: a nemzetek közösségének továbbra is “az azonnali és tartós tűzszünetet” kell követelnie Izrael és a Hamász között.
A Főtitkár megálljt parancsolna
A Gázai övezet ellen indított izraeli szárazföldi hadművelet azonnali leállítását követelte az ENSZ főtitkára szombat este. Az Ehud Olmert izraeli ügyvezető miniszterelnökkel telefonon folytatott beszélgetésben Ban Ki Mun elmondta, hogy “rendkívüli nyugtalan és csalódott”. A világszervezet vezetőjének meggyőződése, hogy a válság kiszélesedése mindenképpen növeli a polgári lakosság szenvedését, ezért arra kéri Izraelt, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a civilek biztonságának megóvásáért és a humanitárius segélyek célba juttatásáért.
Ban Ki Mun felszólította a regionális és nemzetközi partnereket, hogy vessék latba befolyásukat “a vérontás és szenvedés azonnali megszüntetésének érdekében”. A főtitkár azonnali tűzszünetet szeretne Izrael és a Hamasz között, beleértve azt is, hogy nemzetközi megfigyelők szerezzenek érvényt egy ilyen megállapodás betartásának.
Összehívták az ENSZ BT-t
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott szombaton, hogy áttekintse az izraeli-palesztin válságot. A Biztonsági Tanács New Yorkban helyi idő szerint este hét órakor ült össze, ám a tárgyalás eredménytelenül végződött.
A testület a zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson áttekintette a Gázai övezetben kialakult helyzetet, de nem sikerült megállapodásra jutnia az ellenségeskedések leállítására felszólító dokumentum szövegéről – jelentette be Jean-Maurice Ripert, a soros BT-elnök Franciaország ENSZ-nagykövete a több óráig tartó alkudozások után.
A december 27-én kezdődött légicsapás-sorozatok után Izrael szombat este, helyi idő szerint fél tízkor indította el a szárazföldi hadműveletet a Hamász palesztin iszlamista szervezet által kormányzott Gázai övezet ellen. Egyetlen arab tagja, Líbia kezdeményezésére a Biztonsági Tanács néhány órával később – helyi idő szerint este hét órakor – ült össze rendkívüli ülésre New Yorkban, immár harmadik alkalommal kevesebb mint egy hét leforgása alatt.
Az arab országok álláspontjával összhangban Líbia azt javasolta, hogy a Biztonsági Tanács elnöki nyilatkozatban adjon hangot komoly nyugtalanságának a helyzet kiéleződése miatt, és szólítsa fel azonnali tűzszünetre Izraelt és a palesztinokat. A még szerdán benyújtott indítvány sorsát azonban megpecsételte az Egyesült Államok elutasítása, ugyanis az elnöki nyilatkozat elfogadásához egyhangú döntés szükséges.
Névtelenül nyilatkozó diplomaták szavaiból az derült ki, hogy Washingtonnak sem a líbiai szövegjavaslat nem tetszett, sem annak formája. Az Egyesült Államok például ragaszkodik ahhoz, hogy bármilyen nyilatkozat vagy határozat mondja ki, hogy a Hamász egy terrorista szervezet, amely kicsavarta a hatalmat a legitim Palesztin Hatóság kezéből a Gázai övezetben.
Az Egyesült Államok hűséges szövetségesként nap mint nap támogatásáról biztosította Izraelt a Gázai övezet elleni támadások megindítása óta. George Bush amerikai elnök pénteken világosan jelezte előre, hogy Washington nem ítélne el egy szárazföldi akciót, mert Izraelnek joga van védekezni a Hamász ellen. Egyetlen kikötésként azt hangoztatta, hogy Izrael igyekezzen elkerülni a polgári áldozatokat.
Az izraeli légierő december 27-e óta több mint hétszáz légitámadást intézett gázai övezeti célpontok ellen, míg a palesztinok ez idő alatt több mint 450 rakétát és aknagránátot lőttek ki Izrael területére. Szombat estig legalább 437 palesztin életét oltották ki az izraeli légitámadások, és további 2300-nak okoztak sérüléseket. Izraeli oldalon négy volt a halálos áldozatok száma. Emiatt az izraeli kormány éles bírálatok kereszttüzébe került, mondván aránytalanul alkalmazza az erőt.
