A Gázai övezetet uraló iszlamista palesztin Hamasz-szervezet bejelentette: „feltételekkel elfogadja” az Európai Unió által megfogalmazott tűzszüneti javaslatot.
“A Hamasz elfogadja ezt a kezdeményezést azzal a feltétellel, hogy az izraeli agressziót le kell állítani, a blokádot (a Gázai övezet izraeli blokádját) fel kell oldani, minden átkelőhelyet meg kell nyitni, és nemzetközi garanciákat kell adni arra nézve, hogy a megszálló nem kezdi újra ezt a terrorháborút” – mondta a Hamasz szóvivője, a Gázai övezet ellen indított, múlt szombat óta tartó izraeli hadműveletre utalva.
A Gázai övezet és Egyiptom közötti rafahi határátkelőhelyről szólva kijelentette: ezt is meg kell nyitni, mégpedig a 2005-ös megállapodáshoz való visszatérés nélkül. Ez a megállapodás előirányozza a Mahmúd Abbász palesztin elnök által vezetett Palesztin Hatóság képviselőinek és az Európai Unió megfigyelőinek jelenlétét a rafahi átkelőhelyen, illetve lehetővé teszi Izrael számára, hogy videokamerák révén megfigyelje az ottani történéseket.
Az amerikai közvetítéssel létrejött izraeli-palesztin megállapodás értelmében a zsidó állam beleegyezése nélkül nem szabad megnyitni a rafahi átkelőhelyet.
Az EU kedden este állt elő az Izrael és a Hamasz közti azonnali és tartós tűzszünetre vonatkozó kezdeményezésével. A huszonhetek külügyminiszterei, illetve azok megbízottai párizsi rendkívüli találkozójuk után tették közzé kezdeményezésüket, hangsúlyozva: a tűzszünetnek lehetővé kell tennie, hogy azonnali humanitárius segélyt lehessen nyújtani a Gázai övezet népességének.
Megöltek egy Hamasz-vezetőt
Izraeli légi csapás érte csütörtökön az iszlamista palesztin Hamasz-szervezet egy magas rangú vezetőjének gázai házát; a nagy erejű robbanás végzett a szóban forgó Hamasz-vezetővel, Nizár Rajjánnal.
Rajján többször is jelezte korábban, hogy támogatja a zsidó állam elleni öngyilkos merényletek felújítását.
Csehország missziót tervez
Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Csehország diplomáciai missziót szervez az integrációs szervezet nevében, hogy közvetíteni próbáljon a közel-keleti konfliktusban. A kezdeményezést Mirek Topolánek cseh miniszterelnök csütörtökön Prágában jelentette be.
Közölte: tagja lesz a küldöttségnek Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Benita Ferrero-Waldner, az EU külkapcsolatokért felelős biztosa, továbbá Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter, valamint annak svéd és francia kollégája. Franciaország volt az EU előző elnöke, Csehország a jelenlegi, és Svédország lesz a következő.
Az izraeliek támogatják a háborút
A Haarec című lapban publikált felmérés szerint a megkérdezettek 52 százaléka van a légi csapások folytatása mellett, de az izraeli vérveszteség elkerülése érdekében az ellen, hogy szárazföldi támadást is indítsanak a radikális palesztin szervezet uralma alatt álló területen. A hat napja tartó offenzívában eddig négyszázan haltak meg az övezetben, mintegy negyedük polgári személy volt, felük pedig a Hamasz egyenruhás fegyverese. Izraelben négyen haltak meg szombat óta palesztin rakétatámadásban.
Csak a felmérésben részt vevők 19 százaléka támogatja, hogy szárazföldi támadást is indítsanak. Körülbelül ugyanennyien mondják azt, hogy azonnal tűzszünetet kell kötni. 9 százaléknyian nem tudtak vagy nem akartak válaszolni a kérdésekre.
A hadjárattal jól járt a baloldal
A Haarec és a Dialog intézet által közösen készített közvélemény-kutatásban felmérték a pártok támogatottságának változását is. Az eredmény azt mutatja, hogy a hadjárat megnövelte a baloldali blokk népszerűségét a jobboldali vagy vallási pártokkal szemben.
Most 60-60 képviselői hely jutna mindegyik tömbnek a 120 tagú törvényhozásban, míg korábban a baloldaliak csak 55-öt nyerhettek volna egy azonnali választáson. Ha a bal-jobb törésvonal mentén fognának össze a pártok, akkor most nagyon nehéz volna kormányt alakítania bármelyik oldalnak.
Az Ehud Barak védelmi miniszter vezette Munkapárt könyvelheti el a legnagyobb előretörést. A Gázai övezet elleni offenzíva előtti felmérések szerint 12 helyet szerzett volna meg a parlamentben, a friss felmérés szerint azonban 16-ot. Most 19 helye van a kneszetben. (Az előre hozott választások február 10-én lesznek.)
A Cipi Livni külügyminiszter vezette Kadima most 27 helyet szerezne, eggyel többet, mint a korábbi felmérések szerint. A jobboldali Likud – amelynek élén Benjamin Netanjahu áll – 32 helyet kapna most, kettővel többet, mint korábban.
A miniszterelnök nem akar hosszú háborút
Izrael nem akar hosszú ideig tartó háborút viselni a Gázai övezetben, nem akarja kiszélesíteni a frontot – jelentette ki csütörtökön Ehud Olmert izraeli miniszterelnök.
“Nyugalmat akarunk, azt, hogy az Izrael déli részén élők újra normális életet élhessenek. A Hamasz teher számunkra, de sokkal inkább az a palesztin nép számára”, mert fájdalmat okoz neki – mondta a kormányfő sajtóértekezletén, amelyet az ország déli részén, a Gázai övezethez közeli Beér-Seva városban tartott. Ezt a várost is érte már rakétatalálat az övezetből.
“Vaskézzel bánunk a Hamasszal és a terrorizmussal, de igyekszünk megkímélni a palesztin népet. Gondot fordítunk a (palesztinok) alapvető szükségleteinek kielégítésére, egészségügyi felszerelésekkel való ellátására, és nem lesz élelmiszerhiány” a Gázai övezetben – szögezte le.
A hat napja tartó izraeli légitámadásokban eddig 400-an haltak meg a Gázai övezetben. Negyedük polgári személy, felük a Hamász egyenruhás tagja. A sebesültek száma elérte a 2000-et.
