A törvénymódosítás elutasítására többek között Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke szólította fel az államfőt. Slota pártja nevében nyílt levelet küldött Gasparovicnak, és ebben alkotmány-, illetve törvényellenesnek minősítette az elfogadott módosításokat. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) ugyanakkor arra kérte az elnököt, hogy írja alá a módosított közoktatási törvényt.
Gasparovic szerint alkotmányellenes
Döntésének indoklásában az államfő azt javasolja a parlamentnek, hogy ne fogadja el a törvénymódosítást. Gasparovic ugyanis meg van győződve arról, hogy a módosítás ellentétes az alkotmány azon részével, amely Szlovákiát jogállamnak minősíti.
Ezen kívül a jogszabályban “olyan szókapcsolatok vannak, amelyek nem világosak, egyértelműek, terminológiailag nem pontosak, ami (a jogszabály) általános érthetetlenségéhez vezet”.
A módosított törvény néhány szakasza a térképészeti és az államnyelvtörvénnyel is ellentétes – véli az államfő, rámutatva, hogy a földrajzi megnevezéseknek a tankönyvekben való kisebbségi nyelvű használatához több más törvényt is módosítani kell, hogy egységes maradjon a jogrend és ne sérüljön a jogállamiság elve.
Homályos pontok
Gasparovic felhívta a figyelmet arra, hogy nem világos a törvény azon kitétele, miszerint a tankönyvekben a kisebbségek nyelvében általánosan elfogadott földrajzi megnevezéseket kell használni, mert nem tudni, melyek ezek. Az sem világos, hogyan kellene használni azokat a földrajzi neveket, amelyeknek nincs általánosan elfogadott változata a kisebbségek nyelvében.
Az államfő azt sem érti, hogy mi alapján kellene visszatérni a tankönyvekben 2002 és 2006 között használt kisebbségi földrajzi megnevezésekhez, hiszen az adott időszakban a közoktatási törvény nem rendelkezett a tankönyvekről.
Az MKP szerint az elnök nem államférfi
“Az MKP-nek már régebben az a véleménye, hogy Ivan Gasparovic nem képes tisztségének pártok feletti és államférfihoz méltó betöltésére. Mai döntésével ezt a tényállást megerősítette, a tankönyvekről szóló döntést alárendelte választási kampányának” – reagált az MKP a köztársasági elnök döntése után.
“Az elutasítás arra vall, hogy (Gasparovic) valószínűleg már az elnökválasztásra gondol. Nyilván összefüggésben áll az SNS nagy nyomásával is” – mondta újságíróknak Szigeti László, a magyar párt képviselője.
“A koalíció most lehetőséget kapott arra, hogy kijavítsa hibáját” – jelentette ki Rafael Rafaj, az SNS frakcióvezetője. “Az SNS üdvözli a Szlovák Köztársaság elnökének államférfiúi döntését, hogy nem ír alá olyan jogszabályt, amely például ellentétes az államnyelvről szóló törvénnyel vagy a térképészeti törvénnyel” – hangoztatta Rafaj.
Újra szavaznak
A jogszabály most visszakerül a parlament elé. A 150 tagú testületben legalább 76 támogató szavazatra van szükség, hogy Gasparovic elutasítását felülvizsgálják, és a módosításokat mégis elfogadják.
A törvénymódosítási javaslatot eredetileg a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) két képviselője, Berényi József és Szigeti László terjesztette elő a parlamentben. Ők azt javasolták, hogy a kisebbségi tankönyvekben a kisebbségek nyelvén szerepeljenek a földrajzi megnevezések.
Sólyom és Gasparovic december elején (Fotó: MTI)
A kormánypárt megtámogatta a javaslatot
Elfogadását az tette lehetővé, hogy a legerősebb kormánypárt, a Smer saját módosító javaslatával ezt megtámogatta. A végső parlamenti szavazáskor a földrajzi megnevezések kisebbségi nyelvű használatának engedélyezését 107 honatya támogatta.
A módosítás szerint a kartográfiai művekben a földrajzi megnevezések továbbra is kizárólag államnyelvűek lesznek. A tankönyvek végén azonban lesz egy szótár, amely tartalmazni fogja a kifejezések kisebbségi nyelvű változatát is.
A tankönyvügy feszültséget keltett Pozsony és Budapest viszonyában is.
