Előzőleg a duma harmadik olvasatban november 21-én hagyta jóvá az indítványokat. A szövetségi tanácsban – a felsőházban – a szenátorok 75 százalékának szavazata volt szükséges a jóváhagyáshoz.
Ezenkívül az alkotmánymódosítások életbe lépéséhez a regionális parlamentek legalább kétharmadának jóváhagyása, majd végül az államfő aláírása szükséges.
Hat évre választanak elnököt
A kormány beszámolási kötelezettségét előíró módosítás a dumának ellenőrzési jogot biztosít a kormány tevékenysége felett, míg a másik két indítvány értelmében a duma képviselőinek mandátuma az eddigi négy évről ötre, az elnöki megbízatás négyről hat évre nő.
Borisz Grizlov, a duma és az abban több mint kétharmados többséggel bíró Egységes Oroszország Párt vezetője reményét fejezte ki, hogy a regionális parlamentek hamarosan jóváhagyják majd a módosításokat, bár hangsúlyozta, hogy nem áll szándékában siettetni a helyi törvényhozó szerveket.
Emlékeztetett azonban arra, hogy korábban Vlagyimir Putyin kormányfő, az Egységes Oroszország Párt elnöke támogatásáról biztosította a Dmitrij Medvegyev által a parlamenthez intézett éves elnöki üzenetben, november 5-én tett javaslatokat, s ezt az állásfoglalást a párt is jóváhagyta minapi kongresszusán. A szentpétervári parlament szerdán módosította házszabályát annak érdekében, hogy az alkotmánymódosításokat mielőbb napirendre tűzhesse.
A kommunisták nemmel szavaztak
A Gennagyij Zjuganov vezette kommunista párt továbbra is azt fontolgatja, hogy az alkotmánybírósághoz fordul a módosítások ellen. (A párt képviselői a dumában is az indítványok jóváhagyása ellen szavaztak.)
A Kommerszant című lapnak az alkotmánybíróságon azonban elmondták: a testület bármely törvénnyel csak annak életbe lépése után foglalkozhat, viszont az alkotmánymódosítások életbe lépésükkel alkotmányos normává válnak, s akkor ezért nem képezhetik többet vizsgálat tárgyát, hiszen nem lehet az alkotmányt vizsgálni abból a szempontból, mennyire felel meg önmagának.
Befagyasztják a politikai rendszert?
Az ellenzéki szervezetek a képviselők és az elnök mandátumának meghosszabbítását nem tartják demokratikusnak. “Ez elmozdulás Közép-Ázsia felé, s nem az állampolgárok, hanem egyes személyek érdekeit szolgálja” – jelentette ki Szergej Mitrohin, a liberális Jabloko párt vezetője szerdán.
Lev Ponomarjov, az Emberi Jogokért jogvédő mozgalom vezetője azt mondta, “ez a jelenlegi politikai rendszer befagyasztása, s ebben a rendszerben fognak élni a jelek szerint nem csak gyermekeim, hanem unokáim is”.