A román nyelv használatával kapcsolatban az derült ki, hogy a Székelyföldön élő magyarok románul jobbára csak a rendőrségen beszélnek. Ráadásul a Hargita és Kovászna megyében élő nem magyar anyanyelvűek jelentős része is tud magyarul.
Horváth István tanulmányában azzal is foglalkozik, hogy a közigazgatási törvény ugyan lehetővé teszi, hogy a székelyföldi megyék hivatalaiban a román helyett a magyart is lehessen használni (ez azon településeken lehetséges, ahol a magyarság számaránya eléri a húsz százalékot), sok esetben nehézkes azonban az anyanyelven történő ügyintézés.
Ennek megkönnyítésére a Horváth István által vezetett intézet a Szabó T. Attila Nyelvintézettel közösen lefordította magyarra a hivatalokban használatos román nyelvű formanyomtatványokat, és azokat el is küldték a székelyföldi önkormányzatoknak.
A 13 témában elkészített formanyomtatványok között találhatóak mezőgazdasági, anyakönyvi ügyekkel kapcsolatos dokumentumok. A kereskedelmi és működési engedélyekkel foglalkozók mellett pedig az adóhivatalban és a lakosság-nyilvántartási hivatalban használatos papírok is megtalálhatóak magyarul.
