Az orosz lap tudósítója, Alekszandr Kuranov emlékeztetett: az ellenségeskedés az osztrák-magyar birodalom idejére nyúlik vissza, amikor Szlovákiát Budapestről irányították. A határok második világháború utáni átrajzolása folytán közel ötmillió magyar maradt Csehszlovákia területén, s közülük a negyvenes években százezreket kollaboráció vádjával Magyarországra üldöztek.”
A szocialista időkben az ideológiai közösség elfojtotta az ellentéteket, de ezek az utóbbi közel 20 évben újra felszínre kerültek, érezhető feszültségi gócot teremtve Közép-Európában. A NATO- és EU-tagság nem zavarja a két szomszéd országot a komoly konfliktusokban” – írta a tudósító.
Provokatív Jobbik
Az orosz lap megemlítette – és „provokatívnak” nevezte – a Jobbik és a „jobboldali radikális” Magyar Gárda akcióit. Felidézte, hogy Budapesten a magyar szurkolókkal szembeni szlovák rendőri eljáráson háborodtak fel, s úgy vélte, csak olajat öntött a tűzre Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt vezetőjének kijelentése, amellyel Göncz Kinga magyar külügyminisztert Hitlerhez hasonlította.
„A szombati találkozó célja a kölcsönös meg nem értés jegének leolvasztása volt, de az újságírók a megbeszélés utáni sajtóértekezleten bocsánatkérés vagy a baráti érzelmek hangoztatása helyett újra csak kölcsönös vádaskodásokat, valamint a saját ajtó előtti söprögetésre biztató tanácsokat hallottak” – írta Kuranov.
Süketek és vakok párbeszéde
„A két kormányfő találkozójának egyetlen eredménye, hogy bejelentették: kormányközi bizottságot hoznak létre a kétoldalú kapcsolatok fájó pontjainak kimutatására, és erősítik az igazságügyi és rendvédelmi szervek együttműködését a szélsőségesség és a nacionalizmus megnyilvánulásai elleni fellépésben” – írta keddi beszámolójában a Kommerszant, megemlítve, hogy a magyar sajtó „a süket és a vak párbeszédének” titulálta a találkozót.
