Micháel Martin a Die Presse című osztrák napilapnak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a pénzügyi válság megváltoztatta az írek hozzáállását az uniós alapszerződéshez. „Láttuk, hogy mi történt Izlanddal. Ha egyedül lettünk volna, velünk is megeshetett volna valami hasonló.
De pusztán az a tény, hogy az eurózóna része vagyunk, sokat segített” – mondta, hozzátéve: a történtek jelentős mértékben megnövelték az unióhoz való tartozás értékét az írek szemében.
A júniusi referendumon a szigetország lakói a szavazatok 53,4 százalékával elutasították az unió intézményi és működési megújítását előirányzó lisszaboni szerződést, amely következésképpen nem léphetett életbe.
A The Irish Times című ír napilap által megrendelt és hétfőn ismertetett közvélemény-kutatás alapján a megkérdezettek 43 százaléka most viszont úgy nyilatkozott, hogy igennel szavazna, ha újabb népszavazást rendeznének a kérdésről, és csupán 39 százaléknyian voksolnának nemmel.
A miniszter az interjúban célzott rá, nem lehetetlen, hogy a második referendumot már jövő év első felében, az európai parlamenti választások előtt megtartják.
Mint aláhúzta, Dublin megérti, hogy a kaukázusi konfliktus és a pénzügyi-gazdasági válság fényében a többi uniós tagállam mielőbb tiszta vizet kíván önteni a pohárba a reformok ügyében, és azt szeretné, ha az írek gyors megoldást találnának az alapszerződés problémájára.
Ugyanakkor Martin fontosnak minősítette azt is, hogy „most biztosra menjünk, és mindent helyesen csináljunk”. Közölte, hogy kormánya egyelőre még nem döntött a referendumról, és időt igényel, hogy minden lényeges kérdésben meggyőzzék az állampolgárokat. Azt azonban megígérte, hogy az EU decemberi csúcsértekezletén Dublin „elő fogja terjeszteni a megoldás alkotóelemeit”.
