A hétfői ülésen egy tagállam – diplomáciai források szerint Litvánia – még mindig ellenezte a tárgyalások újrakezdését. Ezért aztán a dialógus felújítását nem is a miniszterek közös állásfoglalásának formájában, hanem EU-elnökségi nyilatkozatban jelentették be.
Az EU-tagországok vezetői szeptember elején azért döntöttek a tárgyalások leállítása mellett, hogy kifejezésre juttassák: elfogadhatatlannak tartják Moszkva magatartását, grúz területek elfoglalását. A partnerségi egyezmény kidolgozását célzó tárgyalások újrakezdését a grúz-orosz tűzszüneti megállapodás teljesítésétől és egyéb követelményektől tették függővé.
A tanácskozás után Göncz Kinga magyar külügyminiszter azt hangsúlyozta újságíróknak, hogy széles körben osztott nézet szerint az uniónak egyfelől fel kell újítania a tárgyalásokat Oroszországgal, másfelől egyúttal Moszkva értésére kell adnia azt is, hogy Brüsszel az EU-orosz viszonyra egyelőre nem úgy tekint, mint amely visszakerült a rendes kerékvágásba.
Az oroszok kivonultak az augusztusi háborúban megszállt grúz területek nagy részéről, de nem az összes ilyen területről – jegyezte meg Göncz Kinga. Szavai szerint az unió építőbb szellemű magatartást vár el Moszkvától a kaukázusi helyzet rendezését célzó genfi tárgyalásokon.
Benita Ferrero-Waldner, az EU külkapcsolatokkal foglalkozó biztosa szerint az EU-orosz partnerségi egyezmény megkötésére irányuló következő tárgyalási fordulót azután lehet beütemezni, hogy november 18-án Genfben sorra kerül a Kaukázus-tárgyalások második fordulója. Azt megelőzően, még e hét pénteken megtartják Nizzában az EU-orosz csúcstalálkozót.
Az EU-külügyminiszterek tanácskozásával egy időben orosz diplomáciai körök hangsúlyosan utaltak arra, hogy az Európai Bizottság a tagállamok kormányait képviselő tanács teljes konszenzusának hiányában is folytathatja a Moszkvával a nyár elején megkezdett, a nyár végén felfüggesztett tárgyalásokat. Maga az Európai Bizottság is e tárgyalások felújítását javasolta a minap.
