Az intézet júniusban végezte el kérdőíves felmérését a Dél-Szlovákiában élő magyarok körében. Összesen 800 felnőttet kérdeztek meg, az első eredmények összesítésével október végére készültek el.
Dusan Caplovic szlovák miniszterelnök-helyettes részrehajlással, célzatos ferdítéssel vádolta meg a somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézetet, a szlovákiai magyarok egyetlen tudományos intézményét azért, mert annak most közzétett felmérése azt tanúsítja, hogy a szlovákiai magyarok területi autonómiájának gondolatát a megkérdezett szlovákiai magyaroknak mindössze öt százaléka pártolná.
Tóth Károly, az intézet igazgatója azt mondta: “Politikusokkal azért nem kívánunk vitába bocsátkozni, mert az ő problémájuk tudvalevően másról szól. Felmérésünk sem szakmai, sem morális kívánnivalókat nem hagy maga után: maradéktalanul vállaljuk”.
Megoszlik a véleményük
A szlovákiai magyarság egészére kiterjedő kulturális autonómiát a válaszadók 16 százalék tartaná megfelelőnek, míg a válaszadók egyötöde szerint nincs szükség autonómiára. Egy kicsivel kevesebb, 19 százalék azok aránya, aki szerint a megoldást az jelentené, ha a magyar többségű közigazgatási egységek hivatalos magyar nyelvvel és kulturális, valamint oktatásügyi önkormányzattal rendelkeznének.
A kulturális autonómiával a diplomások, a magyar többségű közigazgatási egységekkel pedig az érettségizettek és diplomások átlagon felül szimpatizálnak. Csak 6 százalék véli úgy, hogy Szlovákiában a közeljövőben megvalósul az autonómia valamely formája, és 50 százalék azok aránya, akik szerint nem.
A szlovákiai magyarság helyzetével kapcsolatos kérdések a válaszadók mintegy kétharmadát, 62 százalékát érdeklik, 30 százalékát nem. Ugyancsak 62 százalékuk véli úgy, hogy egyéni és kollektív jogok egyaránt szükségesek a szlovákiai magyarság fennmaradásához és fejlődéséhez. Többségben vannak azok, akik úgy vélik, hogy az iskolaügy, a kisebbségi jogok és az anyanyelvhasználat területén 2006 óta romlott a szlovákiai magyarok helyzete.
Kétharmaduk dolgozik
Arra a kérdésre, hogy a magyarországi emberek hogyan viszonyulnak a Szlovákiából érkezett magyarokhoz, 29 százalék a “kedvesek, segítőkészek”, 43 százalék az “inkább jóindulatúak, mint rosszindulatúak” választ jelölte be. Inkább rosszindulatúnak, mint jóindulatúnak 14 százalék gondolja a magyarországi magyarokat, míg rosszindulatúnak négy százalék.
A megkérdezettek pontosan a felének élnek külföldön családtagjai, közeli rokonai, akikkel rendszeresen tartja a kapcsolatot. Többségük, 42 százalékuk Magyarországon él.
A felmérés szerint a válaszadók kétharmada dolgozik, egyharmaduk nem. A gazdaságilag aktívak közül a döntő többség Szlovákiában vállal munkát, Magyarországon 4 százalékuk. A Magyarországon dolgozók részaránya a nyitrai kerületben a legmagasabb. A korosztályokat nézve pedig a 18-34 évesek között a legmagasabb, 8 százalék a Magyarországon dolgozók aránya.
A felmérésben résztvevők 55 százaléka használja az internetet, és 32 százaléka olvassa a szlovákiai magyar hírportálokat.
