A terrorszervezetek hasonló struktúrával rendelkeznek, mint a nagyvállalatok: vannak pénzügyeik, média szekciójuk, biztonsági szolgálataik. Összköltségeik közül sokszor szinte a legelenyészőbb az akció konkrét végrehajtásához szükséges pénzösszeg – fogalmazott Herencsár Lajos, a Corvinus Egyetem biztonságpolitikai szakértője a Közgazdasági Társaság által a terrorizmus gazdaságtanáról rendezett konferencián.
A terrorizmus kezelését megnehezíti, hogy nincs egységes fogalma, illetve jelentős felfogásbeli különbségeket is tapasztalhatunk. A Nyugat inkább a megfontoltabb, gyengébb, az Egyesült Államok pedig a határozott, katonai erővel való választ preferálja – mutatott rá a szakértő.
“Hasznot” is hoz a terrorizmus
Tálas Péter, a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet biztonságpolitikai szakértője szerint a terrorszervezetek többsége nemzeti jellegű, éppen ezért hatásuk a globális gazdaságra elenyésző. Vannak szubregionális terrorszervezetek, főleg a Közel-Keleten, az al-Kaidához hasonló nemzetközi terrorcsoportok száma ugyanakkor csekély. Azt, hogy mekkora gazdasági kárt okoznak a terroristák, nehezen tudjuk megbecsülni, annyi azonban bizonyos, hogy a terrorizmus akár gazdasági “hasznot” is hajthat – hívja fel a figyelmet Tálas Péter. Például az Egyesült Államok által a teror elleni harc érdekében megnövelt védelmi kiadásokat, és az ebből származó gazdaságot hasznot is hozzá kell venni a terrorizmus gazdaságtanához – mondta.
A terrorizmusnak közvetett hatásai is lehetnek a gazdaságra, ilyen például egy merénylet elkövetése után az adott területen tapasztalható turisztikai fellendülés (Ground Zero), vagy éppen az üdülési kedv viszonylagos visszaesése, mint ahogyan azt az egyiptomi Sharm el-Sheikh példája mutatja. A terroristáknak azonban nem a gazdasági rombolás a célja, hanem a megfélemlítés, illetve a médiavisszhang által a figyelem felkeltése – állapította meg Tálas Péter.
A terrorizmus évente mintegy 1500 milliárd dollárt mozgat meg, ez a világ GDP-jéhez képest is kimutatható összeg, melynek egy részét átmozgatják a legális szférába – fejtette ki a terrorizmus gazdasági hatásait elemezve Nógrádi György, a Corvinus Egyetem biztonságpolitikai szakértője. Tudomásul kell venni, hogy a nemzetközi terrorizmust visszaszorítani igen, teljesen legyőzni azonban soha sem lehet – tette hozzá.
Migrációs hullám kezdődhet
A szakértők egyetértenek abban, hogy ha a jelenlegi pénzügyi krízis hosszabb ideig elhúzódik, az éppen a terrorizmus által leginkább súlytott régiókra lesz óriási hatással. Afganisztánban, ahol Burma után a legnagyobb mértékű a drogfogyasztás, a kábítószer termesztésének további visszaszorításával minden valószínűség szerint kitör a káosz és elképesztő nyomor lesz úrrá az országban – hívja fel a figyelmet Herencsár Lajos. Ebben a helyzetben kétséges, hogy a pénügyi válsággal küzdő donorországok miből fogják finanszírozni a segélyeket -véli a szakértő, aki szerint Afrika lehet a másik terület, ahol a válság drasztikus életszínvonalromlást hozhat. Afrika instabil oszágok halmaza, az elhúzódó válságnak pedig az lehet az egyik következménye, hogy óriási migrációs hullám indulhat el Európa felé. Ha az instabilitás fokozódik, a szélsőséges ideológiák a migránsokkal átszivároghatnak Európába. Tálas Péter szerint a pánik helyett azonban érdemesebb az intergrációra, és az állampolgári identitás erősítésére fektetni a hangsúlyt.
Honnan van pénzük a terroristáknak?
Európában 1968 után jöttek létre a terrorcsoportok, akik akkoriban komoly finanszírozási gondokkal küszködtek, így sokszor átcsúsztak a köztörvényes bűnözők szintjére, és ez nem kedvezett a megítélésüknek. A terrorcsoportok akkor lélegeztek fel, amikor különböző államok támogatni kezdték őket, ez a fajta anyagi segítségnyújtás azonban nem volt feltétel nélküli. Nem egy esetben ideológai eltérést is lehetett tapasztalni a szervezet, és az állam által kért terrorakció között. A 21. századtól már “újtípusú” terrorizmusról beszélhetünk abban az értelemben, hogy az állami támogatási formák megmaradtak, de már sokkal kifinomultabb módszereket alkamaznak.
Herencsár Lajos rámutatott: a terrorszervezetek legtöbbször alapítványokon, segélyszervezeteken keresztül kapják a nagyrészt állami forrásokból származó pénzt. Manapság az sem ritka, hogy a szervezet az így kapott összeget üzleti vállalkozásokba fekteti.
A cégek is jelentenek
A terrorizmus ügyleteinek finanszírozását hasonló módszerekkel követik, mint a pénzmosásokat, illetve a kábítószer-kereskedelem és más határokon átnyúló nemzetközi bűnözésből származó jövedelmeket – hangzott el nemzetközi szakmai konferenciákon. Általában nem lehet különválasztani ezeket a folyamatokat, mert gyakran a terrorista mozgalmakat éppen ezek a csoportok pénzelik.
Magyarországon a Vám és Pénzügyőrség (VPOP) úgynevezett Pénzügyi Információs Egysége ügyködik. A szervezet pontos felépítése és pontos kapcsolódása más intézményekkel államtitoknak minősül, de annyi elmondható, hogy az ügyészséggel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal (NBH és a NBSZ, a hivatal és a szakszolgálat), valamint az uniós regionális csoportokkal is együttműködnek.
A rendszer úgy működik, hogy a bankok és más pénzintézetek mellett például az ingatlanügyletekkel foglalkozó cégeknek, a nemesfém-kereskedőknek és az adószakértőknek is jelenteniük kell, ha valami gyanús ügyletre találtak (ebbe a körbe sorolhatóak még az árukereskedők is 3 600 ezer forint feletti tranzakciónál, valamint a pénzváltók minden 500 ezer forint felett konverzióval). Azt nem sikerült megtudnunk, hogyan működik a rendszer szervezeti kerete, vagyis hogy vannak-e beépített ügynökök ezekekben a csomópontokban, vagy elegendő a törvényi keretekben foglalt esetekben az önkéntes bejelentésre hivatkozni – valószínűleg nem.
A szokatlan ügyletekre felfigyelnek
Néhány szokatlan esetre azonban biztosan felfigyelnek a szervezet munkatársai. Például, ha az ügyfél nagy készpénz bevételt helyez el, de nincs igénye másra a banktól, csak olyan szolgáltatásokra, mint a kölcsönök, a munkabér és a járulékok fizetése. Felfigyelnek arra is, ha a befizetések gyakorisága nem egyeztethető össze az üzletmenettel, illetve ha az egy napon belül nyújtott folyószámla hitel egy összegben és zárt rendszerben érkezik meg a tulajdonos egy másik társaságához, vagy egy vele szoros kapcsolatban álló csoporthoz.
Nem bújhatnak el azok a pénzek sem, amelyekért több tételben értékpapírokat vásárolnak egy nap alatt, különösen akkor, ha nem haladják meg az azonosítási értékhatárt. Természetesen azt is részletesen megvizsgálják a szakértők, ha a kölcsönből származó pénzeket off-shore területre küldik és abban a triviálisnak tűnő, de gyakori esetben, ha több bankszámla van és közöttük az átutalásokat nem indokolja valós gazdasági helyzet.
A VPOP Pénzügyi Információs Osztályára bárki elküldheti a feljelentést postán, faxon, vagy elektronikus védelemmel ellátott levélben.
