Napirenden elsősorban annak a konjunktúracsomagnak a véglegesítése szerepelt, amelyet a gazdasági válság fenyegetésével szemben határoztak el a vállalatok támogatására a hitelfelvételekhez nyújtandó állami fedezet formájában. Az intézkedések, amelyeknek jóváhagyásáról jövő héten dönt az új összetételű parlament, főképpen a közepes és kis cégek megsegítését tűzik ki célul.
A két párt kilenc-kilenc fős tárgyalóküldöttsége mostantól hetente találkozik egymással, hogy lehetőleg karácsonyig kidolgozza az újabb nagykoalíciós kormány programját, és egyezségre jusson a miniszteri tárcák elosztásáról. Az egyeztetések nyolc munkacsoportban zajlanak majd.
Az előző piros-fekete koalíció a nyáron omlott össze másfél évi, belső vitákkal terhelt működés után. A szeptember 28-án megrendezett parlamenti választáson az SPÖ szerezte a legtöbb szavazatot, jóllehet támogatottsága történelmi mélypontra süllyedt. Heinz Fischer köztársasági elnök a hagyományt követve a párt kancellárjelöltjét, Werner Faymannt bízta meg a kormányalakítással, aki az ÖVP-nek tett tárgyalási ajánlatot.
A fő buktatót az újabb nagykoalíció útjában az “uniós dosszié” képezheti. Az SPÖ nem akar engedni abból a nyáron közzétett, korábbi irányvonalát feladó álláspontjából, hogy a fontos uniós szerződések dolgában a jövőben tartsanak népszavazást. Az ÖVP ezt nem fogadja el, és ragaszkodik ahhoz, hogy az új kormány egyértelműen tegyen hitet programjában az Európai Unió mellett.
Egyéb vitás ügyek is nehezíthetik az egyeztetéseket, köztük olyan nagyszabású reformtervek, amelyekbe az előző nagykoalíciónak is beletört a bicskája: az egészségügyi rendszer átszervezése, az általános iskolák felső tagozatának egységesítése (az ÖVP elutasítja), a nyugdíjak finanszírozásának a várható élettartam növekedéséhez való automatikus igazítása (az SPÖ ellenzi). A néppárt újra be kívánja vezetni a tandíjat, amelyet a szociáldemokraták kezdeményezésére a közelmúltban törölt el a parlament.
Eltér a két párt álláspontja az adóreform ügyében is: az SPÖ szeretné bizonyos pontjait 2009-re előrehozni, az ÖVP kitart a 2010-es határidő mellett. Kemény csaták várhatók az államigazgatási reform, a családok támogatása, az azonos neműek házassága, a biztonság- és a bevándorlási politika témakörében is.
A második köztársaság történetének nagy részében, több mint 35 éven át nagykoalíciós kormány állt Ausztria élén. Friss felmérések szerint egyelőre csak a közvélemény kisebbik része támogatja az újabb szociáldemokrata-néppárti összefogást.
