Nagyvilág

Az Egyesült Államok politikai rendszere

Az Egyesült Államok politikai rendszere nem hasonlít a világ egyetlen államáéra sem. Az amerikai politikáról írott egyik legnagyobb hatású monográfiában (Az amerikai demokrácia) Alexis de Tocqueville írt először az Újvilág kivételességéről, lakosainak sehol máshol nem tapasztalható praktikus, üzletorientált lelkivilágáról, melyet csak a puritán vallásosság egészít ki a hétköznapokon túlmutató szempontokkal.

Ami jól működik, azt ne javítsuk meg – tartja az egyik ismert amerikai közmondás, és ez a gyakorlatiasság, a működő intézmények iránti bizalom egy stabil alapot jelent az amerikai politikai rendszer számára. Talán nincs ugyanis még egy állam, ahol ekkora tisztelete lenne egy írott alkotmánynak. Ez érthető is, figyelembe véve, hogy az Egyesült Államok alkotmánya a világ legrégibb érvényben lévő hasonló dokumentuma. Az első 10 módosítást tartalmazó Jogok törvénye óta elmúlt 220 évben az alkotmányt csak kivételes esetekben módosították, rendszerint valamilyen korábban nem várt gyakorlati probléma kezelése érdekében. Az alkotmány ennyiben egy központi jelentőségű zsinórmértéket jelent az amerikai politika számára, melynek szövegére és az alapító atyák vélt vagy valós szándékaira napi rendszerességgel hivatkoznak a politikai vitákban.

A Fehér Ház az amerikai elnöki rendzser szimbóluma (Fotó: MTI)

A Fehér Ház az amerikai elnöki rendzser szimbóluma (Fotó: MTI)

Az alkotmány rendelkezései alapján az Egyesült Államok egy föderális köztársaság, a hasonló berendezkedésű Németországtól vagy Indiától eltérően ugyanakkor nem a törvényhozásnak kiemelt szerepet biztosító parlamentáris demokrácia. Az egymást korlátozó hatalmi ágak, a jogszabályi fékek és ellensúlyok rendszerében a közvetlenül választott és a végrehajtó hatalmat irányító elnök ugyanis a Kongresszustól független legitimációval is rendelkezik. Másrészről az Egyesült Államok elnöki rendszere szintén nem hasonlítható e kormányzati forma dél-amerikai vagy oroszországi változatához: a parlament szerepét betöltő, kétkamarás Kongresszus ugyanis erős hatalmi ellensúlyt képez az elnökkel szemben.

A Kongresszus törvényhozói hatalma ugyanakkor szintén megosztott, nemcsak felsőháza, a Szenátus és alsóháza, a Képviselőház között, de a föderális berendezkedésből adódóan különböző erősségű, de lényeges jogkörökkel rendelkező tagállami és helyi jogszabályalkotókat illetően is. Ennek megfelelően bármilyen, az amerikai politikai rendszerről szóló leírás mellé folyamatosan oda kell érteni, hogy a legjellemzőbb megoldások alól számos kivétel lehet a helyi sajátosságoknak megfelelően.

(Az összeállítást a Compass Közpolitikai Intézet készítette: Fabók Márton, Gyõry Csaba, Kosztolányi Bálint, Szabó Imre Gergely, Sebõk Miklós)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik