A konzervatív CDU/CSU ugyanis emlékeztetni kíván arra, hogy az egykori NDK soha nem ismerte el Izraelt, és zsidó tulajdonú vállalatokat sajátított ki. Ezt azonban a Baloldal pártja elutasítja.
Az eredeti elképzelés szerint a tervezetet – s ennek keretében a parlamenti biztos tisztségének létrehozását – november 9-ig, a nácik által szervezet antiszemita pogrom, az úgynevezett kristályéjszaka 70. évfordulójáig akarta elfogadni a Bundestag. Erre azonban már nincs remény.
Gert Weisskirchen szociáldemokrata politikus, az SPD parlamenti frakciójának külpolitikai szóvivője szerint a parlament pártjai között teljes az egyetértés abban, hogy Németországnak szüksége van egy, az antiszemitizmus elleni parlamenti biztosra. Egyetértés van azzal kapcsolatban is az antiszemitizmus elleni harcot erősíteni kell, s a zsidó közösségi életet Németországban jobban kell támogatni. A tervezet szerint a parlamenti biztos fő feladata az lenne, hogy rendszeresen tájékoztassa a Házat az antiszemitizmussal kapcsolatos jelenségekről, s javaslatokat tegyen az ellene irányuló erőfeszítésekre.
Weisskirchen szerint minderről egy, a pártok képviselőiből álló csoport már egy éve tárgyal, miután ismertté vált: az országban korábban szinte hetente akadt példa zsidó temetők meggyalázására. A szociáldemokrata képviselő elismerte, hogy a határozat megszületését most “tartalmi viták” nehezítik. Annak a nézetnek adott hangot, hogy CDU/CSU szándékosan élezi a vitát, s a konzervatívok állítása “nem teljesen felel meg az NDK-val kapcsolatos történelmi tapasztalatoknak.”
Petra Pau, a Baloldal pártjának képviselője, egyben a Bundestag egyik alelnöke a Berliner Zeitungnak nyilatkozva kijelentette: sok mindent lehet bírálni az egykori NDK-nak a zsidókkal kapcsolatos magatartását tekintve. A CDU/CSU által előterjesztett szövegjavaslat azonban nem felel meg a történelemnek, és rosszindulatú – fűzte hozzá.
