Oleg Deripaska, a Forbes felmérése szerint, a leggazdagabb ember az Orosz Föderációban. 28 milliárd dollárnyi vagyonával a Kreml „jó barátja” – írja a Washington Post. Az üzletember Szojuz nevű bankjának azonban az elmúlt hónapokban korlátoznia kellett a hitelnyújtást, és több hitelintézet leminősítését is elszenvedte. Az autógyártással foglalkozó GAZ cég, melyben Deripaska többségi tulajdonnal rendelkezik, ideiglenesen leállt a gyártással.
A tőzsdepiaci számok majdnem kétharmadukkal estek május óta, és a csökkenés tovább folytatódik. Ez érinti az összes orosz milliárdost, akik nagyrészt a kommunizmus megszűnése és a kapitalizmus létrejötte közti átmeneti időszakban gazdagodtak meg.
Munkahelyek szűnnek meg
A válságot azonban az orosz gazdaság is megérzi. A mágnások cégei, gyárai leépítésekbe és bércsökkentésbe kezdtek, sok projektet pedig le is állítottak. Sokan kérdően néznek a Kremlre, vajon remélhetnek-e egy, az amerikaihoz hasonló, több milliárd dolláros rendkívüli segélyt az államtól.
Putyin miniszterelnök már elkezdte a mentőövek dobálását a világ harmadik legnagyobb nemzeti tartalékalapjából. Eddig mintegy két milliárd dollárt osztottak szét, hogy megelőzzék a piac összeomlását és a nagy bankok bedőlését. Ez körülbelül az ország évi gazdasági növekedésének a 15 százaléka.
Kié lesz a pénz?
Az azonban továbbra is kérdéses maradt, hogy elég lesz-e a pénz, és egyáltalán milyen preferenciák alapján osztják azt el. Putyin válságkezelő stratégiájával szemben tehát egyre több kritika jelent meg. Az Orosz Iparmágnások és Vállalkozók Szövetségének elnöke, Alexander Shokin az elmúlt héten meglehetősen nyers hangnemű levélben kérte számon a miniszterelnököt, melyben leszögezi, hogy az állami támogatások elosztásának elvét nyilvánosságra kell hozni.
A mostani helyzet pont a fordítottja a tíz évvel ezelőttinek – emlékeztet a Washington Post. Akkor az állam küzdött súlyos veszteségekkel, miközben néhány iparmágnás, üzletember, oligarcha elképesztő összegek felett rendelkezett. Ma viszont az államnál van a pénz és a mágnások vannak csőd közelben.
Az ország második leggazdagabb embere Alexej Mordashov szünetelteti a vaskitermelést az orosz, olasz, és amerikai lelőhelyeken. A harmadik leggazdagabb Roman Abramovics, körülbelül 20 milliárd dollárral lett szegényebb befektetéseinek leértékelődése miatt.
Putyinnak jól jön a válság
Külföldi elemzők szerint komoly politikai hozadéka lesz a mostani válságnak. „A mágnások küzdeni fognak, hogy pénzhez jussanak a Kremltől, a Kremlben pedig a nyereség lefölözéséért fog folyni a harc” – véli Peter Boone, a London School of Economics munkatársa, aki bankok megbízásából vizsgálta az orosz piacot befektetési szempontok alapján.
A válság különösen erősen érintette tehát az orosz vállalatokat, főleg mivel egy részük olcsó külföldi hiteleken növekedett az elmúlt években. Az erős rubelnek is köszönhetően az orosz bankok külföldi tartozásai a 2002-es 150 milliárd dollárról idén már 500 milliárd dollárra nőttek.
Olga Kristanovszkaja, az orosz elit kutatatásával foglalkozó központ igazgatója szerint a válság kapóra jön Putyinnak. A támogatásokkal lekötelezetté válik rengeteg üzletember, cég, az állam pedig megerősödik, és nagyobb kontrollt kap a piac felett. Így Putyin visszaszerezheti az ellenőrzést a stratégiai fontosságú iparágak felett is.
